Varga Mihály miniszter volt a JVSZ vendége

"Fel kell venni a kesztyűt" az egyes uniós tagországokban - például Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban - született piacvédelmi intézkedésekkel szemben - fogalmazott. Szavai szerint már szinte futószalagon születnek olyan jogszabályok, amelyek piacvédelmi okból a közép-európai országokból érkező vállalkozások kiszorítására törekednek. Példaként említette a fuvarozókkal szemben bevezetett intézkedéseket, köztük a minimálórabért és azt, hogy a fuvarozóknak a pihenőidejüket szálláshelyen kell eltölteniük, ami jelentősen növeli a költségeiket. 
"A béke és a barátság fontos, szövetségben vagyunk továbbra is, és eszünk ágában sincs elhagyni az Európai Uniót, úgy érezzük, hogy hosszú távon ez jó Európának és jó Magyarországnak is" - mondta. Hozzátette ugyanakkor azt is, a válság utáni évek gazdasági feszültségei kiélezik a különbséget és kiélezik azokat a lépéseket, amelyeket a nyugat-európai országok - részben az erőfölénnyel is visszaélve - vagy az Európai Unión keresztül próbálnak általános szabályként elfogadtatni vagy pedig saját nemzeti hatáskörben kívánnak elérni.

 

A miniszter beszélt arról is, hogy Európa egyelőre 1,5 százalékos növekedési csapdában van, a növekedés motorját a kelet-közép-európai országok adják. Magyarország még nincs a topon, de nincs szégyenkeznivalója - mondta. A hitelminősítési döntések szerinte megalapozottak voltak. Úgy vélte, a piac kedvezőbben ítéli meg Magyarországot, amit a befektetési döntések is mutatnak. 
Elmondta, az első negyedévi 4,2 százalékos növekedés alapján az idei nem lesz rossz év, a gazdaság alapvetően a beruházások által vezérelten nő, de a belső kereslet is jelentős szerepet játszik idén a bővülésben. A reálkeresetek növekedése nincs a kormány ellenére, de a józan határok betartására kell törekedni, nem szabad átengedni azt az előnyt, hogy költségoldalon a magyar vállalatok egyes ágazatokban versenyképesebbek tudnak lenni. Hozzátette, hosszú távon ez nem tartható fenn, de lépésről lépésre kell felzárkózni. Kitért arra is, hogy ősszel, év végén a partnerekkel átvizsgálják a hatéves bérfelzárkóztatási és adócsökkentési programot, teremtett-e olyan feszültséget, amit orvosolni kell. 
Az adóintézkedésekről szólva elmondta, hogy a sertéshús, a tej és a baromfi után jövőre a hal áfája is csökken és mérséklődik az internet szolgáltatás valamint a vendéglátás áfakulcsa is, a turizmusban tevékenykedő cégeknek ugyanakkor turisztikai hozzájárulást kell fizetniük, amit a turizmus fejlesztésére használnak fel. Az adócsökkentések mellett a kedvezmények is bővülnek, a kétgyermekes családok kedvezménye a korábbi gyermekenkénti 15 ezer forintról 17 500 forintra emelkedik. 
A Nemzeti Versenyképességi Tanács az első fél évben olyan intézkedéseket javasolt, amelyek már rövid távon is javíthatják a versenyképességet, ősszel az adózással töltött idő csökkentése, az adóeljárási jogszabályok ritkítása is sorra kerül. A jövedelemadózás területén bevezetett elektronikus bevallás után jövőre már a jövedéki adóbevallást is az adóhatóság készíti. Idén tesztrendszerben elindul a cégek számára az oline számlázás lehetősége, 2018. július 1-jével pedig kötelezővé kívánják tenni. A következő lépés, hogy a vállalkozások adóbevallását is NAV készítse el, három év alatt szeretnének eljutni ide - ismertette a miniszter.

 


A jövő évi költségvetésről szólva elmondta, 4,3 százalékos növekedéssel és 3 százalékos inflációval valamint a foglalkoztatás további javulásával számolnak. Folytatódnak a meglévő programok, a hazai forrásból támogatottak is. Idén az összes erre az uniós forrásfelhasználási időszakra szóló pályázatot ki fogják írni. 
Kitért arra is, hogy többnyire a külső piaci szereplők is kedvező véleménnyel vannak a magyar gazdaság 1-1,5 éves lehetőségeiről. Vannak azonban még területek, ahol jelentős javulásra van szükség, példaként az oktatási rendszert, szakképzési rendszert említette. A versenyképességi tanács is készül javaslatokkal - mondta. 

Kérdésekre kifejtette: a magyar gazdaságpolitika nem mondhat le arról a hosszú távú szándékáról, hogy valamikor csatlakozik az euróövezethez, de meg kell várni, hogy mi történik az euróövezetben, láthatóan más országok is ezen az állásponton vannak, senkinek nem sürgős most a csatlakozás. Nem lehet ugyanis hosszú távon olyan valutarendszert egészségesen működtetni, ahol egységes a monetáris a politika, de különböző a fiskális politika, nincs olyan harmonizáció, amely az árfolyamot stabilizálni tudná, miközben az Európai Központi Bank (EKB) egységesen határozza meg a kamatlábat - mondta.     
Magyarország a csatlakozási feltételek közül jelenleg egyet nem teljesít, nem rögzíti a magyar valuta árfolyamát az euróhoz, de ez szándékos - fejtette ki. Ha a döntés megszületik, Magyarország kész arra, hogy az euróövezet tagjává váljon, ennek azonban szavai szerint feltétele a gazdaság megfelelő versenyképessége. Ellenkező esetben a magyar munkaerő nem tud legalább a német munkaerő 90 százalékos szintjén teljesíteni, így ugyanúgy járhat, mint Görögország vagy Portugália - mondta.

Ugyancsak kérdésekre elmondta, szeretnék ösztönözni a tőzsdei belépéseket, még idén módosítani a szabályozást annak érdekében, hogy vonzóbbá váljék a tőzsdei tőkebevonás lehetősége, a tárcának a jegybankkal van egy közös munkabizottsága, amely ezt vizsgálja.

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat