A JVSZ több, mint 30 éve dolgozik azon, hogy közreműködésével elősegítse a magyar gazdaság versenyképességének javulását azzal, hogy egyrészről - lehetőségeihez mérten - támogatja a direkt befektetések Magyarországra érkezését, másrészről szerepet vállal az innováció kultúrájának minél szélesebb körben való elterjesztésében a magyar tulajdonú vállalatok körében, így folyamatosan csökkentve a gazdaságban jelenlévő dualitást, ezzel is hozzájárulva az export diverzifikált bővüléséhez. Az aktív érdekképviseleti tevékenység, a szakmai és társadalmi rendezvények, a tagok számára történő széleskörű információszolgáltatás, valamint a közös tudás megosztása a JVSZ tevékenységének legfontosabb pillérei.
Ismerje meg Ön is a JVSZ-t, s csatlakozzon hozzánk!
Elsőként kaphattunk tájékoztatást a Joint Venture Szövetség konferenciáján az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a HIPA és az EXIMBANK részéről közösen az új gazdasági irányokról, a hazai, valamint európai uniós támogatási rendszer 2021-2027-es ciklusának új lehetőségeiről, az intelligens beruházások jelentéséről, valamint a 2020. év végéig még elérhető forrásokról. Fontos, hogy vállalati vezetőként a jövőbe tekintsünk, megismerjük az új irányokat a gazdaság-, és a támogatáspolitikában, valamint megértsük, inspirálódjunk, és felkészüljünk az új kihívásokra. A konferencián ezekre a felvetésekre kaptunk kimerítő választ a Kormány képviselői és szakértők bevonásával.
JVSZ: 33 éve az ország egyik leghatékonyabb érdekképviseleti szervezete Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke a szervezet 33. éves közgyűlésén hangsúlyozta: a JVSZ tudásával, kapcsolatrendszerével, elismertségével összekötő szerepet tölt be a kis- és középvállalkozások, valamint a nagy vállalatok között és a közös érdekek érvényesítése mentén kamatoztatja szakmai tudását.
Már növekedést korlátozó tényező a munkaerőhiány! Budapest, 2019. április 9. - A vállalati átszervezésekről és személyzeti racionalizációról, mint a versenyképesség megőrzésének eszközeiről, továbbá a rugalmas szervezeti megoldások és alternatív foglakoztatási formákról és ezek jogi vonatkozásairól szerezhettek első kézből információkat a JVSZ, és együttműködő partnereként a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara által szervezett szakmai konferencián résztvevő vállalatvezetők.
Az elmúlt 100 évben nem voltunk még így felkészülve a lassulásra Budapest, 2019. március 28. - Az idei év az egész világon gyengébb lesz, mint a tavalyi, azonban hazánk továbbra is a nagyon erősen növekedők körébe fog tartozni – mondta Dr. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Joint Venture Szövetség (JVSZ) és együttműködő partnerei által rendezett vállalatvezetői fórumon.
Technológia a marketingben: akár a marketing is automatizálható 2019. február 25 – Mára, aki nincs jelen az online térben, az nem is létezik, így cégek számára is elengedhetetlenné vált, hogy a potenciális fogyasztóit a virtuális térben is elérje. Milyen eszközök és platformok állnak jelenleg rendelkezésre, és ezeken milyen célcsoportokat érhetünk el? Hogyan jelenjünk meg, és kik lehetnek ebben segítségünkre? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat a téma elismert szakértőitől azok a vállalatvezetők és informatikai döntéshozók, akik ellátogattak a Joint Venture Szövetség Digitális transzformáció – Nincs megállás című workshopjára.
Az Igazságügyi Minisztérium és a Joint Venture Szövetség (JVSZ) közötti stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Trócsányi László igazságügyi miniszter és Tálos Péter elnök. A szerződés alapján a JVSZ a jövőben is aktív szerepet vállal a jogalkotási és szabályozási kérdések véleményezésében. A két partner érdemi párbeszéde hatékonyan elősegítheti az üzleti környezetnek és gyakorlatnak megfelelő jogalkotást.
Elképzelhető-e a világ hulladék nélkül? A becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán 1 százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. Ma a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak. Ez a koncepció nem más mint a körforgásos gazdaság. Ha a kör bezárul –a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei című tanulmányunk kilenc körforgásos eszközt és több mint hetven vállalati esettanulmányt mutat be, ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve, ami elősegítheti a fenntartható törekvéseket.
Idén 19. alkalommal hirdeti meg a Deloitte a „Technology Fast 50 Central Europe” versenyét, amelyre már a mai naptól várják a régió 18 országából a leggyorsabban növekvő vállalatok jelentkezését. A korábbi évek nyertesei között olyan ismert magyar cégek is szerepelnek, mint a Tresorit, az NNG, a Solvo Biotechnology, vagy a Starschema.
A Magyar Üzleti Felelősség Díja, a CSR Hungary Díj. Magyarország vezető vállalati felelősségvállalás fórumának díjára ezidáig több mint 200 magyar és külföldi érdekeltségű, nagy és KKV cég pályázott. A ma már önkéntes 2 éves Védjegyhasználati Programhoz kapcsolódó elismerés 2018-ban is értékeli a kiemelkedő fenntarthatósági és CSR kezdeményezéseket. Regisztrációs határidő: 2018. 06. 20! Pályázati anyagok leadásának a határideje: 2018. 06. 25!
A világ egyik legjelentősebb járműipari beszállítója, a német ZF közel 100 millió euró, azaz mintegy 31 milliárd forint értékben bővíti egri egységét, melynek eredményeként 770 munkahely jön létre. A beruházást a magyar kormány – a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közreműködésével – egyedi kormánydöntéssel támogatásban részesítette.
Nettó árbevételét 11 százalékkal, nyereségét 13 százalékkal növelte tavaly a Lego Manufacturing Kft. – a JVSZ tagvállalata – közölte a dán társaság nyíregyházi leányvállalata az MTI-vel. A Lego-csoport 85 éves fennállása óta a legmagasabb bevételt könyvelhette el 2016-ban. A nyíregyházi gyár árbevétele a 2015-ös 29,692 milliárd forintról 32,969 milliárd forintra nőtt 2016-ban. Adózott eredménye a két évvel ezelőtti 694,4 millió forintról 788,6 millió forintra nőtt, ami csaknem megegyezik a 2014-es adatokkal.
Engedélymentesen vállalhatnak munkát egyes hiányszakmákban a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon. A munkaerőhiány csökkentését célzó szabályozás kifejezetten a szerb és ukrán dolgozók hazai foglalkoztatását könnyíti meg többek között az informatika, az elektronika, a feldolgozóipar és az építőipar területén - hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. Bővebben a cikkben.
