Tálos Péter, a JVSZ elnöke köszöntőjében a világkereskedelem változásában rejlő lehetőségeket és veszélyeket járta körbe. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb gazdasági mutatók jelzése szerint a világgazdaság lassulóban van. Emellett a kereskedelempolitikai célok és az ehhez rendelt eszközök folyamatos változása (például védővámok) világszerte rákényszeríti a gazdaság szereplőit, hogy újra gondolják - többek között - globális értékláncaikat. Kiemelte, hogy ezzel a lépéssel az európai, ezen belül a magyar vállalatvezetők számára új lehetőségek nyílnak meg, és ha ügyesek vagyunk, ki is használhatjuk az ebből származó előnyöket, más szóval az ellátási lánc diverzifikáció – legalább részben – európai vállalatok részvételével valósulhat meg, ezzel is erősítve országaink pozícióját.

A jövő évre a vállalati tervezésben óvatosságra intette a cégeket a JVSZ elnöke, amihez a KSH elnökhelyettese rengeteg számot mutatott segítségül. Hazánk gazdasági növekedése rendkívül export vezérelt volt 2013-at követően, majd a 2016-os megtorpanást követően inkább a belső fogyasztás és beruházások húzták felfelé a gazdaságot. Az export GDP-hez viszonyított aránya 87%. Az ipar értékesítési szerkezetében az export aránya jelentősen nőtt az elmúlt 10 évben. A külföldi irányítású vállalkozások adják a hozzáadott érték 50%-át. A V4 országokra általánosan jellemző ez a fajta exportorientáció. Hazánk GDP volumenváltozása (5,2%) volt a legmagasabb az idei második negyedévben az EU-ban. A gyors növekedés mellett azonban a gazdasági fejlettség szintje nem éri el az unió átlagát – hangsúlyozta Freid Mónika. A foglalkoztatási rátánk rekord nagyságú, a 15–64 évesek 70%-a volt foglalkoztatott 2019 II. negyedévében. A munkaerőhiány komoly gondot jelent a vállalatok számára. Az üres álláshelyek aránya az adminisztratív szolgáltatásban, az egészségügyben, az infokommunikációban a legmagasabb. Termelékenységünk az EU-n belül meglehetős lemaradást mutat, ezért a K+F és az innováció előtérbe kell, hogy kerüljön. 2018-ban a GDP 1,49%-át fordították kutatás-fejlesztésre, amely arány tendenciájában növekszik. A vállalkozások kutató-fejlesztő helyein költik el ennek a ráfordításnak mintegy 75%-át, ami jó hír, mivel ezek a kutatások gyorsan implementálódnak – véli Freid Mónika.

A vállalati hitelezési növekedés hazánkban volt a legnagyobb az EU-ban az elmúlt három évben, azonban a hitel/GDP arány tekintetében még van hova növekedni – véli az MNB Pénzügyi rendszer elemzéséért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Fábián Gergely szerint intő jelek főként a globális reálgazdaság oldaláról látszanak, azonban jóval felkészültebbek vagyunk, mint a korábbi válságok előtt, köszönhetően a stabil banki mérlegeknek, a csökkenő külső adósságnak és a nyitott devizapozíciók visszaszorításának. A hazai kkv szektorban a legfontosabb strukturális problémákat a termelékenységi lemaradás, a munkaerőhiány és a generációváltás jelenti. Az alacsony termelékenység leginkább a 10 fő alatti cégeket érinti, a csapdát az jelenti, hogy a kevésbé termelékeny cégek nagyrészt egymással vannak kapcsolatban, ami a technológia beszivárgását megakadályozza. A munkaerőhiány gyakorlatilag minden szegmenst érint, és a vállalatok egyre nagyobb hányada hivatkozik rá, mint termelésgátló tényező. A generációváltó vállalkozások, vagyis a 60 év feletti tulajdonossal rendelkező vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül 18%. Ez nálunk azért jelent problémát, mert nem volt még generációváltás korábban hazánkban, miközben nemzetközi tapasztalatok alapján csupán minden harmadik sikeres. Az MNB versenyképességi programja megoldásokat kínál fenti strukturális problémákra is. Ezen belül a digitális transzformáció lehet a kulcs a termelékenységnél és a generációváltásban, azonban 10 vállalati digitális átalakulásnál is csak 3 végződik sikerrel. Az MNB-hez kapcsolódó oktatási cég (BIB) ezért hamarosan egy oktatási csomagot dolgoz ki a kkv-k számára.

Hazánk gazdasági növekedése az utóbbi időben drasztikusan elszakadt az EU-tól, amire vannak sztenderd válaszok, de alapvetően gazdaságpolitikai okai vannak – véli Madár István. Itthon a legalacsonyabb a reálkamat a régióban, negatív tartományban van, emellett gyenge az árfolyam, ami infláció hiányában szintén kereslet élénkítő politikai eszköz. A költségvetésünk azonban hosszú távon nem egyensúlyi, az EU-ban nálunk a legmagasabb a költségvetési hiány – közölte a Portfolio vezető elemzője. Az EU-s források keresleti hatása idén és 2020-ban jár majd a csúcson. A gyors bérnövekedést támogató jövedelempolitika is keresletet növel. Ezek hozzák az extra növekedési hatást, de kérdés, hogy ez mennyiben fenntartható. Innovációra, termelékenység növekedésre nem csak hazánkban, hanem globálisan is szükség van, hiszen a gazdasági fejlődés hatására egyre nő az ökológiai lábnyomunk. Az innovációt a természeti erőforrásokkal való sokkal hatékonyabb gazdálkodás kell, hogy jelentse, hogy élhetőbb földünk és jobb életszínvonalunk legyen egyszerre.

A 2020-as és azt követő évekre vonatkozó üzleti tervezéshez adott makrogazdasági támpontokat Kuti Ákos, aki szerint az üzleti tervezésnél különösen fontos a munkaerőköltségek prudens előrejelzése. A hazai nagybankok elemzői kerekasztal-beszélgetése az árfolyamok, a piaci hitelezés és várható kamatok témáit járta körül. Gazdasági növekedést tekintve az elemzői várakozások jövőre 2,8-3,3 százalék közötti sávban mozognak, az idei évre még 4 százalék felettiek. Recessziótól tehát egyik bank vezető elemzője sem tart hazánkban. Az inflációs várakozások alapján jövőre 3-3,4% körüli lehet a mutató, az euróárfolyam pedig jövőre is 330 körüli lehet. Erősödésre nem számítanak az elemzők, míg a további, jelentős árfolyamgyengülés benne van a pakliban. A kamatkörnyezetben nem várnak változást.