Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztéséért felelős helyettes államtitkára a nyitó előadásában kiemelte, hogy a gazdaság jó helyzetben van, kedvezőek a jelenlegi növekedési és foglalkoztatási adatok. Ennek egyik fontos magyarázó tényezője a KKV-k termelékenységénekuniós átlagánál gyorsabb javulása. 2010 óta folyamatos a gazdaság fehéredése ami lehetőséget teremtett az adók folyamatos csökkentésére, ennek köszönhetően a vállalkozások hitelképessége is pozitív irányba változott.
A kedvező helyzet nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Korszakváltást vetít előre a vállalkozások három nagy kihívása: a bérek növekedése, a digitalizáció és a generációváltás. A fizetések emelkedésének alapját a vállalkozások akkor tudják megteremteni, ha javítani tudják termelékenységüket. A gazdaság egésze digitalizálódik – a talpon maradáshoz nem csupán a technológiák korszerűsítésére van szükség, hanem gyökeresen meg kell újítani a vállalkozások szervezését. A következő évtizedben a cégvezető tulajdonosok fele eléri a 65- életévét, egy új nemzedéknek kell átvenni a magyar kkv-k irányítását. A kormányzat feladata kettős. Egyrészt stabil és kiszámítható gazdasági környezetet kell teremtenie. Másrészt új típusú fejlesztési programokkal kell segítenie a vállalkozásokat, hogy sikeresen nézzenek szembe az említett kihívásokkal - jól célzott, a vállalkozók élethelyzetéhez igazodó programokra van szükség, amelyek minél kisebb bürokratikus terhet rónak a cégekre.
A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a vállalkozások finanszírozási helyzete sokat javult. A kamatok csökkentek, könnyebb hitelhez jutni. Emiatt a jövőben az állami programok feladata nem a hiányzó finanszírozási lehetőségek pótlása. Felértékelődik a vállalkozások piaci finanszírozhatóságának javítása, és lehetőség nyílik arra, hogy a fejlesztési források felhasználását a kiemelkedő fejelődési potenciálú területekre, a vállalkozások széles körű megújulására és a közösség szempontjából fontos témákra koncentrálja a kormány. Néhány példa. A már meghirdetett Magyar Multi Program a nemzetközi piacon is sikeres cégek gyors növekedését támogatja. Előkészítési szakaszban van a Modern Mintaüzem Program, amely a kisvállalkozások széles köre számára nyújt segítséget technológia és a vállalkozásszervezés korszerűsítésére, illetve egy a szegényebb térségek életképessége szempontjából kulcsfontosságú vállalkozások megerősítését szolgáló pályázati kiírás.
Greinstetter Balázs, Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárság, gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár előadásában bemutatta azokat a végrehajtási tapasztalatokat, amelyek megalapozzák a következő időszak tervezését.
A GINOP keretein belül jelenleg 387,9 milliárd forint pályázati keret van nyitva, eddig 3500 milliárd forint pályázati igényt nyújtottak be a hazai vállalkozások. Ezek kedvezményezettjei főként a vállalkozások fejlesztései, de a források 30%-a oktatási programokat támogat.
GINOP tervezésekor a fókusz a feldolgozóiparra irányult, amely a következő időszak tervezésekor az eddigi tapasztalatok alapján módosul. Az infrastruktúrális fejlesztési programok, munkaerő megtartás továbbra is fókuszban marad, és cél azon vállalkozások bevonása is, akik a korábbi időszakban nem kapcsolódtak be ezen pályázati programba.
A jelenlegi ciklusban még vannak szabad források a GINOP program keretein belül. Egyik a nyitott felhívások, 38 milliárd forint értékben 6 konstrukció keretében. Ezen kívül folyamatban van még 12 felhívás kiírása és az árfolyamnyereségből adódó további 40 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra is lehet majd pályázni.
A pénzügyi eszközök programban jelenleg is van mozgástér a forrásokat kereső vállalkozások számára.
A jövőbeni tervezésben, amelynek nagyon jó alapot biztosít a jelenlegi makrogazdasági környezet, a jelenlegi fókuszok némileg módosulnak. A visszatérítendő támogatások megjelenése várható, de mellette a kedvezményes hitelek és kockázati tőke bevonási lehetőségek is prioritást kapnak.
Innováció, mobilitás, fenntarthatóság, versenyképesség növelése pillérekre alapozva történik meg a következő időszak tervezése. A keretösszeg mértéke jelenleg is kialakítás alatt áll. A fókuszba a koncentráltabb forrásfelhasználás, magasabb elvárások a vállalkozáskkal szemben, komplexebb programok, nemzetközi piacra lépés, támogatás kerül a következő időszakban.
A pályázati eljárásrend egyszerűsítése és a digitalizáció előtérbe helyezése is kiemelt cél a Pénzügyminisztérium részéről, annak érdekében, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítésével minél többen be tudjanak kapcsolódni a jövőbeni programokba.
Kiss János József a Glósz és Társa Pénzügyi Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. munkatársa, (magyar és európai szabadalmi ügyvivő innovációs és iparjogvédelmi szakmérnök) előadásában rámutatott, hogy az innováció menedzsment célirányos alkalmazásával lehetne jelentős mértékben növelni a hazai vállalati szektor innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének hatékonyságát. A vállalati innováció menedzsment biztosítja ugyanis a KFI projektekre jellemző kockázatok kezelését, a vállalati területek projekt megvalósítási szakaszaihoz igazodó célirányos együttműködését, ahhoz hogy a vállalati KFI projektek a leghatékonyabban megvalósításra kerüljenek. Részletesen bemutatta, hogy a közgondolkodásban elterjedt, elavult és elméleti megközelítéssel szemben, valójában hogyan jelenik meg az innováció és a kutatás-fejlesztés a vállalati gyakorlatban. Egy példán keresztül szemléltette, hogy milyen részekből és szakaszokból állhat az innováció menedzsment a vállalatok esetén. Végül levezette, hogy a vállalatok milyen közvetett, és közvetlen számszerű előnyökhöz juthatnak a vállalati innováció menedzsment alkalmazásával. Megítélése szerint a vállalati innováció menedzsment alkalmazása lehet az egyik hatékony eszköz a hazai vállalatok közében, hogy a közeljövő versenyképességi kihívásainak megfeleljenek.
Glósz Andrea, a Glósz és Társa Pénzügyi Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. ügyvezetője összefoglalta a jelenlegi finanszírozási rendszert, amely két fő pilléren alapszik, a hazai és az uniós támogatásokon. Kihangsúlyozta, hogy minden uniós forrás esetében hazai pénzeszköznek is kell kapcsolódnia a megvalósítandó projekthez. Az EU-s támogatások fókuszába a profitorientált szektor esetében 2021-től az intelligens beruházások kerülnek. A jelenlegi pályázati rendszerben mind a nagyvállalatok, mind pedig a KKV-k megtalálhatják azokat a lehetőségeket, amelyekkel meg tudják valósítani fejlesztési elképzeléseiket.
Szabó Márton, HIPA főosztályvezetője az egyedi kormánydöntésen alapuló projektek támogatásának lehetőségeiről és az EKD fejlődéséről beszélt az új irányok bemutatása mellett. Jelenleg négy fő támogatási formát kezelnek a szervezeten beül. A regionális beruházási támogatások, képzési támogatások, K+F támogatások és foglakoztatási támogatások. Az EKD támogatások esetében hazai forrásból származó vissza nem térítendő támogatásokról beszélhetünk, amelyek fő célja az eszközbeszerzés, technológiai fejlesztés, munkahelyteremtés, szolgáltató központ létrehozás és természetesen kutatás, fejlesztési projektek finanszírozása leginkább nagyvállalatok, illetve nagyobb volumenű projektek számára.
Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy az ország gazdasági tartalékát adják ma a KKV-k hazánkban, melyek versenyképességének fokozása a jövőbeni növekedés kulcsa. Ennek alapja pedig a KKV vezetőinek képzése és egy aktív vállalkozói közösség építése.
Orbán Előd, az Enterprise Communications Magyarország Kft. ügyvezetője az ipari digitalizáció jelentőségét mutatta be. 2020-ra több mint 50 milliárd eszköz rendelkezik majd internet kapcsolattal és ezzel együtt a keletkező adatok mennyisége is ugrásszerűen megnő majd. Ezért szükséges a vállalatok számára ezen információk feldolgozása.
Jákli Gergely, az EXIM vezérigazgatója a vállalatok nemzetközi versenyképességi növekedésének támogatási és finanszírozási lehetőségeit foglalta össze előadásában. Jelenleg a hazai vállalkozások egyik nagy kihívása az innovációs képesség fokozása, illetve a nemzetközi környezet folyamatos változása. Ezek a kihívások egyben lehetőségek is a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-k számára. Ezen lehetőségek kiaknázásában lehet partner az EXIM és tudja termékeivel segíteni a hazai vállalkozásokat.
