Számos változás történt a hazai jogi szabályozási környezetben
Az elmúlt években számos jelentős változás történt a hazai szabályozási környezetben, ami tovább növelheti az ország versenyképességét – mondta el Dr. Trócsányi László a Joint Venture Szövetség (JVSZ) üzleti reggelijén. Az igazságügyi miniszter szerint nagyon fontos elvárás a vállalatok irányából a jogbiztonság, azonban a változás sem elkerülhető.
A JVSZ, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztálya és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara közös szervezésében megvalósult üzleti reggelin Dr. Trócsányi László számolt be az Igazságügyi Minisztérium által az elmúlt időszakban elért jelentős változásokról, valamint jövőbeni terveiről.
A rendezvényt Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a PCE Paragon Solutions Kft. (Foxconn) ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „Ahhoz, hogy a magyar cégek igazán versenyképesek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, versenyképes jogi környezetre van szükség, ennek megteremtésében pedig elengedhetetlen szerepe van az Igazságügyi Minisztérium munkájának.” Az elnök továbbá hozzátette: „a Joint Venture Szövetség és az Igazságügyi Minisztérium több mint két éve kötött stratégiai megállapodást annak érdekében, hogy közösen fejlesszék a jogi környezet feltételeit. A közös munkát folytatni fogjuk, és szövetségünk mindent megtesz, hogy szakmai észrevételeivel érdemben támogatni tudja a minisztérium munkáját!”
Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter beszéde elején kiemelte, hogy Magyarországon egy túlburjánzó jogalkotás tapasztalható, aminek okai a következők: a szakértők szerepének növekedése, az egyre hosszabb és részletesebb jogszabályok, a túlszabályozás és a felülszabályozás. Mint mondta, ez egy világjelenség, de hozzátette, hogy a minisztérium törekszik az önmérsékletre ezen a területen.
Elmondása szerint a minisztérium munkájának a tervezés szempontjából két fajtáját lehet megkülönböztetni: a „nem tervezhető, ad hoc” és a „terv szerinti, programszerű” jogalkotás. Mind a két típusú jogalkotásra számos példa hozható az elmúlt évekből. A nem tervezhető jogalkotási feladatok között elsőként említette a devizahiteles ügyek szabályozását, aminek során négy törvény került elfogadásra. és amelyeknek köszönhetően jelentősen csökkent a tényleges és lehetséges bírósági ügyek száma. Szintén ilyen nem terv szerinti jogalkotás körébe tartozóan került sor a magáncsőd intézményének bevezetésére és a családi otthonteremtési támogatás 2015. év végi újraszabályozására.
Az igazságügyi miniszter a programszerű munkák közül egyik legjelentősebbnek az új polgári törvénykönyv módosításának elfogadását emelte ki. A módosítás szükségességének vizsgálata során számos új igényt is figyelembe kellett venni, amellett, hogy az új kódex esetében különösen jelentős szempont volt a jogbiztonság, ami önmérsékletre intette a jogalkotót. Legjelentősebb változás a zálogjog területén történt: a gyakorlatban nem bevált különvált zálogjog intézménye helyett ismételten bevezetésre került az önálló zálogjog intézménye, amit a jelzáloglevél hitel piac növekedésének gazdaságpolitikai célja indokolt, valamint az értelmezési bizonytalanság kiküszöbölésre került a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozásában. További munkák között kiemelte még az új polgári perrend kidolgozását, az új szakértői törvényt, valamint a civil nyilvántartás szabályozásának módosítását is.
Dr. Trócsányi László az előadása végén kitért az európai uniós jogi szabályozásra is, ami véleménye szerint versenyképesség szempontjából nagyon fontos kérdés. Elmondása szerint jelentős érdekellentétek vannak a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országok között, ezért a jövőben ezen a területen is sok munkája lesz a minisztériumnak.
A rendezvényünket támogatták tagvállalataink az Ernst & Young (EY)
és a
Dr. Balog Lajosné Ügyvédi Iroda
