A Joint Venture Üzleti Szövetség szeptember 21-én, a Gundel étteremben tartott vállalatvezetői fórumának vendége ezúttal Süli János, a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős tárca nélküli miniszter volt, aki részletes tájékoztatást adott az új paksi blokkok építésével kapcsolatban.

Mint ismeretes, 2009-ben a parlament új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítéséről döntött. Jelenleg a hazai energiaellátás mintegy 30 százalékát külföldről fedezzük, de éppen idén januárban volt rá példa, hogy a rendkívüli időjárási körülmények esetén ez 54 százalékra ugrott fel. A MAVIR kalkulációi szerint az elöregedő erőművek leállítása miatt 2030-ra 7000 MW-os teljesítményhiány várható, a jelenleg üzemelő négy paksi atomerőmű blokk pedig 2032-2037 között lép ki a rendszerből. A két új blokk által biztosított 2400 MW a hazai nukleáris kapacitás mértékének megtartását szolgálja, vagyis az új egységek megépítése megkerülhetetlen. „Bármilyen párt képviselői is kerülnek hatalomra, ha felelősen gondolkodnak, folytatják az atomerőmű-beruházást” – fogalmazott Süli János.

A finanszírozásról, illetve a beszállítói lehetőségekről szólva Süli János elmondta, hogy az Oroszországgal kötött államközi szerződés értelmében a teljes beruházás 80 százalékát orosz hitelből finanszírozzák, azaz a 12,5 milliárd euróból 10 milliárdot, a fennmaradó részt pedig a magyar állam biztosítja. A fix áras szerződés révén a beruházási érték nem mozdulhat felfelé, attól nem lehet majd eltérni. Emellett a pénzmozgás is átlátható lesz, ráadásul nem a magyar államon fut majd át a munkák anyagi ellentételezése, hanem az orosz fél fizeti azt ki, amennyiben az érintett vállalkozás kész a feladattal, és ezt a magyar fél is leigazolta.

Az orosz fél vállalta, hogy 40%-os beszállítói arányt biztosít a magyar cégeknek. Fontos megjegyezni, hogy az orosz fél mondja meg, hogy kivel dolgozik, hiszen ő a fővállalkozó, ő felel a minőségért és a biztonságért, így alapvető jogosítványa az alvállalkozót kiválasztani. A magyar állam feladata az, hogy megteremtse a megfelelő alvállalkozói kört, az ún. lokalizációért külön államtitkár felel. Csúcsidőben 7500-8500 ember dolgozik majd az építkezésen, mintegy 1000 szakértővel kiegészülve.

A miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy rengeteg dokumentumot nyilvánosságra hoztak eddig is a beruházással kapcsolatban. Nyilvános az államközi szerződés, a finanszírozási államközi szerződés, a finanszírozás konstrukciója, nyilvánosak az engedélykérelmek, és ahogy a projekt halad előre, egyre több dokumentumot fognak elérhetővé tenni.

Süli János leszögezte azt is, hogy Brüsszel kedvező döntése után indulhatott újra a beruházás, addig kizárólag az engedélyezési folyamatokkal lehetett haladni. Az Európai Bizottság vizsgálata 16 hónapra függesztette fel a projektet, az európai beszállítói tenderek lebonyolítása további hat hónapot igényelnek. – Azon dolgozunk, hogy az üzembe helyezés 2025-26-ban megkezdődhessen. Ugyanakkor a határidőnél sokkal fontosabb, hogy Paks II. biztonságos legyen.