A külpiaci fellépés aktuális kérdései - Economy Brunch beszámoló
A Joint Venture Szövetség Külgazdaság és EU szakmai fóruma által 2023. május 11-én rendezett üzleti reggeli középpontjában a magyar gazdaság szereplői külpiaci fellépésével kapcsolatos aktuális ismeretek és gyakorlati tanácsok álltak.
A rendezvény résztvevőit Seres Nikolett, a JVSZ operatív igazgatója köszöntötte, tájékoztatást adva a Szövetség általános célkitűzéseiről és tevékenységéről, majd dr. Batizi György, a szakmai fórum elnöke adott tájékoztatást annak tevékenységéről, továbbá felhívta a figyelmet:
- az orosz-ukrán háború magyar külgazdasági vonatkozásairól június 6-án tervezett gazdasági fórumra és
- arra a találkozóra, amelyet a szakmai fórum a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával a nyári külpiaci értekezleten részt vevő egyes külgazdasági attasék és a külgazdasági kérdések iránt érdeklődő vállalatok képviselői részvételével tervez megvalósítani úgy, hogy 5-6, a magyar kivitel szempontjából releváns viszonylat kiválasztásában számít a Szövetség tagvállalatai véleményére, javaslataira.
A külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár előadása
Az exportnak a magyar gazdaság fejlődésében betöltött kiemelkedő szerepe, a külgazdasági kapcsolatok kormányzati irányítása és támogatása, valamint a kormányzat külgazdasági célkitűzései és annak eszközrendszeréről Bihari Katalin, a külgazdasági és külügyi tárca külgazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára adott tájékoztatást.
Elmondta: Magyarország éves exportja, (amellyel a 35. helyet foglaljuk el a világ exportőr nemzetei sorában), a tízes évtized közepén haladta meg először a 100 milliárd €-s értéket - a 2020. évi, a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett megtorpanást leszámítva – azóta is folyamatosan bővül, s 2022-ben elérte a 142,2 milliárd €-t.
A nemzeti exportstratégia célkitűzései között szerepel
- 2030-ra a kis- és középvállalatok exporton belüli részarányának 50 %-kal történő emelése;
- az export nagyfokú földrajzi koncentrációjából fakadó kitettség mérséklése, az EU-n kívüli országokba irányuló export részarányának számottevő emelése;
- a hazai kis- és középvállalatok a nemzetközi vállalatok globális értékláncába történő bekapcsolódásának előmozdítása;
- közép-európai összehasonlításban a leggyorsabb és leginkább a piaci igényekre szabott exportfinanszírozási rendszer kialakítása, valamint
- nemzetközi piacon elismert magyar brandek felépítése már meglévő, kiemelkedő exportsikereket elért vállalatok bázisán.
A nemzeti exportstratégia
- kiemelt ágazatai közé tartozik az élelmiszeripar, a mezőgazdasági gépek és eszközök gyártása, a gyógyszeripar, az orvosi berendezések és eszközök, az építésgazdaság, a vízipar, a kreatív ipar és a digitális megoldások,
- kiemelt viszonylatai a Nyugat-Balkán, Törökország, a FÁK térség és a V4 országok.
Az Afrika stratégia, a keleti nyitás, a déli nyitás és a nyugat-balkáni stratégia célkitűzéseinek megfelelően az érintett térségekben megnövelték a külképviseleti jelenlétet és a külgazdasági attaséi hálózatot, megnövekedett a nyugat-balkáni beruházási támogatási program jelentősége, valamint – különös tekintettel a Nyugat-Balkánra – az FDI-állomány, valamint a termék- és szolgáltatásexport bővülése.
Bihari Katalin előadásában részletesen szólt kiemelt exportőr partnerségi programról, melyben ez idő szerint 40 hazai tulajdonú, legalább 100 főt foglalkoztató és legalább 3 év lezárt üzleti évvel rendelkező közép- vagy nagyvállalat vesz részt az egészségipar, az élelmiszeripar, a fémipar, a mezőgazdaság, a nyomdaipar, az építőipar, a papíripar, a szépségipar, a gép- és berendezésgyártás, valamint az ICT területéről. A külgazdasági kapcsolatok állami intézményrendszerét bemutatva röviden szólt a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) tevékenységéről, valamint a külpiaci növekedési program keretében támogatott projektekről.
Tapasztalatok és gyakorlati tanácsok az exportban érdekelt vállalatok képviselői részére
A rendezvény folytatásában - Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország Kft. külkapcsolati és kommunikációs vezetője, a szakmai fórum elnökségi tagja moderálása mellett - először néhány, a magyar kivitelben aktív szerepet játszó, családi vállalkozásként indult cég – Ács Balázs - Masterplast, Kovács Kristóf - Control-X Medical Kft., Vajda Attila - Vajdapapír – vezetői a hazai vállalatok külpiaci fellépéséről adtak hasznos tanácsokat a téma iránt érdeklődő üzletembereknek, különös tekintettel az adott vállalatok megalakulására, az exportpozíciók és a külföldi érdekeltségek felépítésére és bővítésére, az adott piacok megválasztására.
Néhány, a panelbeszélgetés résztvevői által megfogalmazott tanács:
- jó termékekkel és ahhoz jó szolgáltatásokkal kell rendelkezni
- fontos a hazai tevékenység sikere
- hosszú távra szóló partnerségi kapcsolatokra kell törekedni
- kölcsönös tisztelet, a partner ismeretének és tiszteletének jelentősége
- rugalmasság és gyorsaság jelentősége – a kis- és középvállaltok általában rugalmasabbak tudnak lenni, mint egy nagy multi
- szakkiállításokon való részvétel jelentősége
- digitális kapcsolat, digitalizáció alkalmazása a partnerkapcsolatok ápolásában
- vegyék igénybe az exportot segítő állami intézményrendszer, többek között a külképviseleti hálózat segítségét
A magyar exportőrök szolgálatában álló intézmények tevékenységének bemutatása
A rendezvény harmadik részében – Kamasz Melinda, a www.novekedes.hu online gazdasági hírújság alapító főszerkesztője moderálása mellett - Kiss Dezső, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezető munkatársa, Skapinyecz Péter, a Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. (CED) cégvezetője és Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese a három intézménynek a külpiaci munkát segítő szolgáltatásairól, a hazai vállalatok exportját segítő tevékenységéről adtak tájékoztatást.
Néhány, a panelbeszélgetés során elhangzott információ:
- A budapesti székhelyű központon túlmenően a HEPA 4 regionális irodával, míg a CED 22 külföldi és 14 megyei irodával segíti az exportban érdekelt vállalatok tevékenységét, szolgáltatásaik díjmentesen vehetők igénybe.
- A HEPA tevékenysége kiterjed a külpiaci megjelenésre (kiállításokon, eseményeken való részvétel biztosítása, árubemutatók szervezése), tanácsadásra (exportérettség vizsgálata, exportstratégiai konzultáció, külpiaci innovációs és finanszírozási tanácsadás), partnerkeresésre (üzleti fórumok, üzletember-találkozók szervezése, nemzetközi partnerkeresés, üzleti delegációk szervezése), külpolitikai információk nyújtására, külpiaci képzésre (Export Akadémia) és különböző, az export fejlesztését szolgáló pályázatok menedzselésére.
- A CED havi 2 millió € exporthoz segítik hozzá az érdekelt vállalatokat.
- A MAPI elnöke a „Magyarok a piacon” klub vezetője, a klub profilja a tudásmegosztás és érdekérvényesítés.
- A MAPI információja szerint európai és nemzeti pénzügyi támogatás forráshiány miatt ez idő szerint nem áll rendelkezésre.
x x x
Bihari Katalin külgazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár előadását és a két kerekasztal-beszélgetést a rendezvényen résztvevő üzletemberek tapasztalat- és véleménycseréje egészítette ki.
A szakmai fórum 2023. őszi tervében Bihari Katalin helyettes államtitkár asszony által is említett további aktuális kérdések és viszonylatok kerülnek napirendre.
A teljes képgaléria itt tekinthető meg.
Közelgő találkozó szakdiplomatákkal
A nemzetközi kapcsolatok, ezen belül az áru- és szolgáltatás-exportlehetőségek iránt érdeklődő tagvállalataink részére külgazdasági szakdiplomatákkal való találkozást szeretnénk szervezni. Ehhez kérjük a az országok megnevezését, amelyek, mint gazdasági-kereskedelmi partner, illetve mint exportpiac iránt különösen nagy érdeklődést tanúsítanak. A potenciális országokra való javaslatokat itt lehet megtenni.
x x x
Az összefoglalót Juhász Imre, a Külgazdaság és EU Szakmai Fórum szakmai támogatója készítette.