Új finanszírozási lehetőség energiahatékonysági projektekhez
Budapest, 2021. április 15. – Hosszú idő után Magyarországon is bevezetésre került az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Ezáltal a végfelhasználók az auditált energiahatékonysággal járó beruházásaikhoz plusz forrást tudnak bevonni. További jó hír, hogy ebbe a körbe azok a projektek is bevonhatóak már, amik 2020. január.16. után indultak, sőt azok is, amikhez esetleg energiahatékonysági társasági adókedvezmény vagy akár egyedi kormánydöntéssel forrás kerül (majd) igénybevételre – mondta Kepka György, a Get-Energy Solutions energetikai tanácsadó cég beruházási üzletágvezetője a Joint Venture Szövetség Gazdaságstratégiai Bizottságának nyílt online rendezvényén.
2021. január 1-jétől került bevezetésre az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), amely kifejezetten a villamos energiát, földgázt és üzemanyagokat értékesítők számára fogalmaz meg kötelezettséget. A távhőszolgáltatókra nem terjed ki a kötelezettség. Az intézkedés célja, hogy a 2030 végéig teljesítendő 337,2 PJ kumulált nemzeti energiahatékonysági célkitűzéshez 10 éves átlagban év 2 PJ végsőenergia-megtakarítással járuljon hozzá. A kötelezettségi rendszerben a végső felhasználók részére villamos energiát, földgázt és üzemanyagokat forgalmazóknak az általuk értékesített energiamennyiség után, 2021.01.01 és 2030.12.31. között minden évben a jogszabályban meghatározott %-os értéknek (0,05 – 0,5 %) megfelelő mértékű végső energiamegtakarítást kell felmutatniuk, amit évente jelenteniük kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé. Ausztriában pl. 9 éve működik ez a rendszer, ahol minden évben 0,6 % a kötelezettségi célérték, a magyar tehát egyelőre nem annyira ambiciózus.
A különböző pályázatokon kívül, széles körben az energiahatékonyság növelésére, illetve a felhasznált energia csökkentéséhez szükséges beruházásokhoz az energiahatékonysági adókedvezmény volt az első motivációs rendszer hazánkban. Idén januárban került bevezetésre a második: az EKR. A rendszer célja kettős. Egyfelől azon beruházásokat is szeretnék összegyűjteni, ami nagyon sok cég egyébként évről évre végrehajt, de annak az energiahatékonysági eredménye (hozadéka) nem kerül figyelembevételre a magyar vállalásokban, hiszen rejtve marad. Másfelől az igazi cél az, hogy azon energiahatékonysági törekvések, amik eddig nem tudtak a vállalatok életében megvalósulni, jellemzően a nem annyira vonzó megtérülési idő (ROI) miatt, az EKR-ből bevont plussz forrás miatt megvalósulhassanak. Elmondható, hogy azon országokban, ahol bevezetésre került ez a rendszer, ott sok, addig halogatott energiahatékonysági projekt került elő a „fiókból” és valósult meg.
A kötelezettek a kötelezettségnek saját maguk által megvalósított - auditor által igazolt - energiahatékonysági beruházással vagy egyéb intézkedéssel, más által megvalósított beruházás energiahatékonyságát igazoló tanúsítvány megvásárlásával, vagy az államnak 50 000 Ft/GJ-os járulék megfizetésével tehet eleget. Bármely lakossági vagy vállalati fogyasztó, aki energiahatékonysági projektet valósít meg, annak igazolását értékesítheti a kötelezett energiaszolgáltatóknak.
Az elszámolható beruházási típusok közé tartoznak a fűtés/hűtéskorszerűsítés, a nyílászárócsere, a hulladékhő hasznosítás, a technológiai korszerűsítés, a gépészeti hőszigetelés, a szerver csere, a világítás korszerűsítés, de a zöld rendszámú autók vásárlása is. Nem számolhatóak el azon beruházásokok, amik nem járnak végenergiafelhasználás csökkenéssel, így a napelem beruházások sem, valamint az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszolgáltatásban elért megtakarítások sem.
A MEKH-nél regisztrált, akkreditált energetikai auditor által hitelesített „EKR tanúsítvány” szükséges a megtakarított energiamennyiség elismeréséhez. A megvalósított energiahatékonysági beruházásokból és intézkedésekből származó energiamegtakarítások GJ értékéről a tárgyévet követő március 31-ig lehet rendelkezni az energiakereskedőknek (kötelezetteknek), így a felhasználók is ennek megfelelően, eddig az időpontig tudják értékesíteni/átadni a validált GJ értékeket a kereskedők számára.
A komplexebb beruházásokra egyedi energetikai auditot kell elvégezni. Az auditor feladata a műszaki tanácsadás, beruházás elkészülte után az energetikai auditálás, igazolás készítése és felelősségvállalás az esetleges hatósági ellenőrzések kapcsán. Az auditort is szankcionálhatják, azonnali bírság formájában (hibásan számolt megtakarításoknál, elrontott GJ-onként 10 000 Ft-os bírsággal). A rutinbeavatkozások (pl. háztartási berendezések cseréje) esetén egy hamarosan megjelenő katalógusban fognak szerepelni az elszámolható megtakarításokhoz a számítási metódusok.
A kedvezmény alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálható! A más forrásból kapott vissza nem térítendő állami vagy európai uniós támogatás (VNT) és/vagy energiahatékonysági adókedvezmény részarányával arányosan csökkentve vehető figyelembe az EKR-ben a beruházás által elért energiamegtakarítás. A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházások és intézkedések esetében az energiamegtakarítás 70 %-a elszámolható a kötelezettségi rendszerben.
Hitelesített megtakarításokkal kapcsolatos kereskedelem
„EKR tanúsítvány” kizárólag kötelezett fél részére ruházható majd át, kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon. Tanúsítvánnyal a kötelezett legkésőbb a beruházás megvalósulását követő év március 31. napjáig tud kötelezettséget elszámolni, ezt követően a tárgyévi megtakarítás már nem elszámolható, a hitelesítés érvényét veszti.
Nyugat-Európai példákhoz hasonlóan később a tanúsítványok várhatóan „tőzsdei termékhez” lesznek hasonlóak lesz, a díjuk éven belül, illetve évről évre is ingadozni fog, viszont az évek során vélhetően egyre emelkedni fog, mivel egyre több új energiahatékonysági beruházást kell találni. Az általános adminisztráció és az audit díja is befolyásolja majd a kialakuló árakat.
A részletszabályok megjelenése után, vélhetően már Május környékén indulhat majd a tanúsítványok kereskedelme.
