Az ismeretek, illetve az egészségügyi rendszer esetleges hiányosságai miatt élünk rövidebben, mint legtöbben Európában?
Hazánkban a születéskor várható élettartam az elmúlt években valamelyest javult, azonban még mindig megközelítőleg öt évvel alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, továbbá a betegségben eltöltött évek is valamelyest magasabbak, mint a legtöbb európai országban.
A Szövetség ezen felmérés elkészítésével szeretne párbeszédet kezdeményezni az egészségügyi ágazat szereplőivel és döntéshozóival, valamint a lakossággal. Mindezt azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az általános egészségi állapot javulásához.
”Az egészséges társadalom ma már az egyik legfontosabb alapja egy hosszú távon is jól működő gazdasági környezetnek és versenyképes országnak” – mondta Tálos Péter a JVSZ elnöke.
A megkérdezettek egy tízes skálán 6,4 pontra értékelték saját egészségi állapotukat, ugyanakkor a hazai lakósság általános állapotáról 3,85 pontos átlagos választ mutat a felmérés. Mindezek mellett a megkérdezettek 41 százaléka számolt be valamilyen krónikus betegség meglétéről. Az átlagosnál elégedettebbek saját egészségi állapotukkal a legalább középfokú végzettségűek, valamint a szellemi dolgozók.
A megkérdezettek közepesen elégedettek azzal, amit saját egészségük megőrzése érdekében tesznek; a tízes skálán erre átlagosan hat pontot adtak. Arra kérdésre, hogy mi hátráltatja abban, hogy többet törődjön magával, az első helyen az anyagiakat, míg második helyen az idő hiányát említették. Közel 60 százalékuk azonban a motiváció hiányáról is beszámolt.
A felmérés mélyebben vizsgálta ez egészségügyi rendszerrel kapcsolatos elégedettséget, valamint a magán és állami ellátórendszer megítélését és igénybevételét, mely összességében 80% állami és 20% privát megosztást mutatott az elmúlt évre vonatkozóan.
A megkérdezettek legkevésbé az állami kórházi ellátással voltak elégedettek; ötös skálán 3,8-as értékkel, míg a magán fogorvosi ellátás áll a lista élén 4,4 ponttal. Az állami ellátás területén a háziorvosok kapták a legmagasabb értékelést, átlagosan 4,15 pontot.
A megkérdezettek jelentős része negatív irányú változást észlelt az egészségügyi ellátórendszerben az elmúlt évben, másfelől azonban 71% szerint jelentős fejújítások/építkezések történtek a környezetében lévő egészségügyi intézményekben.
A megkérdezettek szerint az egészségügyi dolgozók áldozatos munkát végeznek (3,8) ugyanakkor az átlagos megítélés szerint az egészségügyi ellátás ”emberi érzések nélkülivé” vált.
Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb, az egészség megelőzésével kapcsolatos kritériumok a válaszadók leginkább a harmonikus és kiegyensúlyozott családi életet adták, ugyanakkor a korszerű gyógyszerek, és eszközök meglátásuk szerint az előbbihez képest kevésbé játszanak fontos szerepet. Az egészséges élettel kapcsolatos tudás és információk megléte szintén átlag alatti értékelést kapott.
”A fenntartható egészségügyi rendszer megítélésünk szerint az egyénnel kezdődik. Bármilyen modern berendezések és gyógyszerek is kerültek az elmúlt időszakban hazánkba, a felmérés azt a képet mutatja számunkra, hogy az egészségtudatos élet, a betegségek megelőzése, és az ezzel kapcsolatos ismeretek sokszor hiányosak. ” - mondta Blazsevácz Péter a Joint Venture Szövetség egészségügyi bizottságának elnöke.
”Hazánkban ma elmondható, hogy a gyógykezelés a világszinten elérhető legkorszerűbb ajánlásokat követi, a nyugat európai szinthez képest viszonylag rövid; 1-3 év késéssel (teljes vagy részleges finanszírozással) kerülnek a gyógyszerek a hazai piacra. Továbbá a diagnosztika és kezelés is csúcskategóriás berendezések használatával történik, a felső kategóriás diagnosztikai készülékek (CT/MR) tudása és életkora megegyezik az Unió legfejlettebb országainak szintjével, ugyanakkor a megkérdezettek kevesebb, mint fele van ezzel tisztában – ezen a képen érdemes és fontos lenne változtatnunk. ” - mondta Dr. Toldy-Schedel Emil a Szent Ferenc Kórház Főigazgatója, a JVSZ orvosi szakértője.
Az válaszadók az egészséget, illetve annak megőrzését alapvetően anyagi kérdésként értelmezik; a megkérdezettek több mint 90 százaléka azon véleményének adott hangot, hogy az országnak általában többet kellene költenie az egészségügyi ellátórendszerre.
