Változások előtt

A rendszerváltás óta nem tapasztalt reform előtt áll a hazai adórendszer, melynek egyes elemei alapjaiban formálják át az adóhivatal-adóalany viszonyt, egy az eddiginél lényegesen fairebb, a visszaéléseket hatékonyabban kiszűrő rendszer keretei között. A Raiffeisen Bank és a Joint Venture Szövetség (JVSZ) közös szervezésében megrendezett Adózás 2016 konferencia a változások várható hatásairól, még nyitott kérdéseiről és kockázatairól tájékoztatta a résztvevőket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében előadó Pankucsi Zoltán, helyettes államtitkár elmondása szerint a kormány adópolitikájának fundamentumai nem változtak számottevően az elmúlt években gyakoroltakhoz képest. Továbbra is az élőmunkát terhelő közterhek csökkentése, illetve az adóztatás súlypontjának a forgalmat, fogyasztást terhelő adónemek felé terelése az elsőrendű célok. A helyettes államtitkár szerint a gazdasági növekedés jelenlegi dinamikája lehetővé teszi, hogy végre adócsökkentésben lehet gondolkodni, melynek első szakasza már az idei évben megvalósult, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adórendszer hatékonyságán is javítani kell a fekete és szürke gazdaság minél nagyobb arányú kifehérítésének érdekében. „Minden vállalkozás alapvető érdeke, hogy az adóelkerülés elvi lehetősége is megszűnjön, és ne szenvedjen hátrányt a szabálykövető adózó.” – mondta Pankucsi Zoltán.

A jövő évre időzített módosítások közül az SZJA egy százalékos csökkentését, a társasági adó kapcsán igénybe vehető növekedési adóhitelt, a hitelezési aktivitáshoz kötött mértékű bankadót, a vállalkozások adózási gyakorlat szerinti minősítési rendszerét, valamint az IFRS bevezetésével az egyes vállalkozásokat terhelő kettős bevallás megszűntetését emelte ki.

Az ÁFA változásairól Varga Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője beszélt bővebben. Az egyik legnagyobb horderejű változás vitán felül a sertés-tőkehús áfájának csökkentése, melytől a piac komoly mértékű tisztulását várják. A több ágazatot is érintő változások jellemzően olyan kisebb módosítások, engedmények illetve szigorítások, melyek valamilyen nem kívánatos, vagy csak nehezen betartható gyakorlat megszűntetését szolgálják. Így például változik az adólevonási jog, mely jövő évtől már csak kétéves időkorláton belül lesz érvényesíthető, de módosul a csoportos adóalanyiság szabályozása is: 2016-tól már nem kell kapcsolt vállalkozásnak tekinteni azokat a vállalkozásokat, melyekben a magyar állam vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagyis jövő évtől nem szükséges minden egyes állami cég beleegyezése a csoportos adóalanyiság választásához csak azért, mert tulajdonosi kör alapján kapcsolat áll fenn köztük.

Heinczinger Róbert, az Ernst & Young igazgatója, egyben a JVSZ elnökségi tagja elsősorban a kifejezetten gyorsan növekedő vállalkozásokat segíteni hivatott növekedési adóhitelt ismertette mélyebben. Mint elmondta, lényegében a társasági adó halasztott megfizetésére ad lehetőséget a kedvezmény olyan vállalkozásoknak, melyeknek az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét. Az elhalasztott adó összege ráadásul akár 90 százalékkal csökkenthető, ha az igénybevételt követő két évben tárgyieszköz-beruházást vagy létszámnövelést hajt végre az adott vállalkozás.

A második valamennyi ágazatot érintő, komolyabb változás az IFRS sztenderdek szerint összeállított beszámolók elfogadásának bevezetése. A hitelintézetek és a tőzsdén jegyzett vállalatok számára 2017-től kötelezővé váló rendszert egyéb vállalkozási formában tevékenykedő cégek is választhatják a jövő évtől kezdve. Elsősorban a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, vagy a külföldi befektetői bizalom növelésének elősegítését megcélzó cégek számára lehet jó megoldás az IFRS, ugyanakkor Heinczinger Róbert figyelmeztetett rá, hogy már csak a rendszer összetettsége, az átállás bonyolultsága, illetve a szabályozás sajátosságai – az adóbevétel nem térhet el jelentősen a hagyományos könyvelés alapján megállapíthatótól – miatt is érdemes kétszer is átgondolni, megéri-e az átállás.

A gazdasági élet szereplői által érthető módon nagy kíváncsisággal várt adózó minősítési rendszerről Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary Zrt. adómenedzsere beszélt bővebben. A jövő évtől életbe lépő rendszerben minden egyes vállalkozást három különböző kategóriába sorolnak, úgymint megbízható, kockázatos, illetve az egyikbe sem tartozók. Az megbízható adózók számos kedvezményben részesülnek, így például áfa kiutalási kérelem esetén gyorsabb elbírálással számolhatnak, mulasztás esetén bírság terhe nélküli figyelmeztetést kapnak, a kiszabható bírság felső határa pedig a törvényi maximum legfeljebb 50 százaléka lehet, továbbá az adóellenőrzés ideje sem haladhatja meg esetükben a 180 napot.

A kockázatosnak minősített adózók ezzel szemben akár a törvényben előírt mértéken felüli bírságokkal és eljárási, elbírálási időkkel számolhatnak, míg az egyik kategóriába sem tartozó adózókra továbbra is az általános adózási szabályok vonatkoznak mindenféle extra szankció vagy kedvezmény nélkül. Az elméletileg jól körülhatárolt követelményrendszerrel azonban a szakember szerint is rengeteg kérdés merül fel: nem tisztázott például a kategóriák megállapításánál használt adóteljesítmény, de a működés pontos fogalma sem, így a kedvezőtlen besorolás ellen is nehéz kifogást emelni. Ugyancsak várhatók értelmezési viták a kifogások 180 napos benyújtási határidejével kapcsolatban. A besorolásokat a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján, automatikusan állapítja meg 2016 első negyedévét követően, április 1. és 30. között, mellyel szemben 6 hónapig lehet kifogást emelni. Nem világos azonban, hogy ez a 180 nap a minősítés kézhezvételétől számít vajon, vagy annak megszületésétől él a hat hónap, de nyitott kérdés az is, mi történik akkor, ha valaki tévedésből lett kockázatosnak minősítve. További zavaró tényező, hogy a megbízható illetve a kockázatos kategóriák feltételrendszereinek nem ugyanazok a figyelési pontjai, így Fekete Zoltán szerint nagyon is valószínű, hogy a bevezetést követően minimális jogszabályi kiigazításokra, módosításokra lehet számítani.

A Saldo Zrt. megbízott igazgatója, Dr. Kökényesiné Pintér Ilona adószakértő a személyi jövedelemadó és a szakképzési hozzájárulás jövő évtől életbe lépő változásait ismertette. Az SZJA egy százalékos csökkenése minimális mértékben csökkenti a munkáltatói bérterheket is, miközben a munkavállalónál is több pénz marad. Ezzel összefüggésben a családi pótlék valorizálására is sor került annak érdekében, hogy a még 2014-ben elfogadott szabály szerint négy év alatt fokokozatosan kétszeresére növekedjen a legalább két eltartottat nevelő családok kedvezménye. Bővítésre került a családi pótlékra jogosultak köre is, melybe bizonyos feltételek mellett már az élettársi jogviszonyban élők is beletartozhatnak.

A szakképzési hozzájárulásokat illetően a legfontosabb változás, hogy a második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben, de az csak felnőttoktatás keretében szerezhető meg. Emellett azok a vállalatok, melyek saját munkavállalók képzésével teljesítik a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket, adatszolgáltatási kötelezettségüket ezután nem a munkaügyi központ, hanem az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé kell teljesíteniük.

2016-tól a tanulószerződés keretében gyakorlati képzést szervező szervezetek bekerülnek a szakképzési hozzájárulás kötelezettjei közé. Szakképzési hozzájárulást ugyan nem lesz kötelező fizetniük, azonban a bruttó kötelezettség csökkentése révén visszaigénylési pozícióba kerülhetnek. Kibővül továbbá a csökkentő tételek köre is a tanulószerződéssel képzők számára, továbbá a kis és középvállalkozások 2016-tól a bruttó kötelezettségük mértékét meghaladó teljes összeget visszaigényelhetik.

Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary Zrt. vezérigazgatója az adóterheket potenciálisan csökkentő értékpapír-juttatási programok lehetőségeit vázolta fel. Mint elmondta, ezeknek a programoknak az adózási terhek csökkentése mellett járulékos jótékony hatása az alkalmazottak lojalitásának, motiváltságának növelése is, melyek már rövidtávon is komoly hatással lehetnek az adott vállalkozás eredményességére. Az elsőként megemlített munkavállalói értékpapír-juttatási program (MRP) legnagyobb előnye a rá vonatkozó kedvező adózási szabályokban rejlik, mivel 1 millió forint piaci értékig adó- és járulékmentes. Ugyanakkor feltételei meglehetősen rugalmatlanok, egyfelől mindenki számára meg kell hirdetni, a lehetőséggel élőknek szükségszerűen szavazati joga is lesz, a csak 1 milliós értékhatárig érvényes adókedvezmény miatt pedig lényegében juttatásként alacsony, jutalmat pedig nem tud helyettesíteni, ennél fogva vezetői érdekeltségi rendszernek korlátozottan alkalmas.

Ennél kedvezőbb megoldás lehet az elsőbbségi részvény juttatása, mivel itt már lényegesen rugalmasabban alakíthatók a juttatás paraméterei, így akár elválhat a szavazati jog is, de meghatározható visszavásárlási jog és elidegenítési tilalom is. Egyedileg meghatározható továbbá az osztalékelsőbbség illetve az osztalék tulajdoni részesedéstől eltérő mértéke is, sőt csoportképzésre is adott a lehetőség. A kedvező adózás ebben az esetben értelemszerűen nem érvényes, sőt az esetlegesen felmerülő adókockázatokat is kezelni kell, így érdemes bevezetés előtt feltételes adómegállapítást beszerezni ezek minimalizálása érdekében. Rugalmassága miatt ez a lehetőség akár KKV-k számára is potenciális vezetői érdekeltségi rendszerként alkalmazható.

A konferencia záróelőadása során Sinkáné dr. Csendes Ágnes, a NAV osztályvezetője igyekezett némi betekintést nyújtani a jövőben várható ellenőrzési irányokról. Hangsúlyozta, a 2016-ra vonatkozó irányvonalak jelenleg is egyeztetés alatt állnak, így azokat teljes mélységben nem tudja ismertetni, ugyanakkor minimális változás várható a 2015-ben tapasztalt gyakorlathoz képest. Ennek megfelelően adónemtől függetlenül a munkaerőkölcsönző tevékenységek, a készpénzforgalom ellenőrzése, az áfát érintően pedig az adóminimalizálók, a láncügyletek, körbeszámlázási gyakorlatok felderítése, illetve az e-kereskedelem szereplői számíthatnak a NAV fokozott figyelmére. Új elemként az idén bevezetett EKAER rendszer kapcsán indított ellenőrzések jelennek meg, hiszen ezáltal olyan egyedi eszköz került az adóhatóság kezébe, melynek segítségével követhetővé vált az árumozgás, ez pedig óriási lehetőség a visszaélések felderítése szempontjából. Sinkáné dr. Csendes Ágnes szerint hasonló rendszer csak Portugáliában működik, a NAV-hoz pedig már több uniós tagállamtól érkezett érdeklődés a rendszerrel kapcsolatban.

A rendezvény támogatója a Raiffeisen Bank.

Bemutatkozás Vezetőség Szakmai fórumok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat