Számos, az ország versenyképességét elősegítő változás történt Magyarországon az elmúlt öt évben, és a tervek is nagyon ambiciózusak, azonban a gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság, valamint az innováció területén még jelentős lemaradások vannak, amelyekre nagy hangsúlyt kell fektetni a következő években - derült ki a Joint Venture Szövetség (JVSZ) „PÁR-BESZÉD - a reálgazdaság élénkítéséről és aktualitásairól" címmel megrendezett konferenciáján.

Az eseményt Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a PCE Paragon Solutions Kft. (Foxconn) ügyvezetője nyitotta meg. Az elnök beszédében elmondta, hogy az innováció kultúrájának megteremtéséhez, egyfajta fordulat szükséges ahhoz, hogy Magyarország lényegesen megnövelje növekedési potenciálját, és előkelőbb helyet tudjon betölteni a nemzetközi gazdasági értékláncban. A gondolatmenetet folytatva Tálos Péter úgy fogalmazott, ahogy 30 évvel ezelőtt, úgy most is jelentős fordulat előtt áll a hazai gazdaság, melynek tétjét a közeljövő növekedési kilátásai jelentik, azaz hogy Magyarország az EUs pénzbeáramlástól függetlenül tartósan magasabb bővülést tudjon produkálni. „Meggyőződésem, hogy 2016-ban újra fordulópont előtt állunk, és történelmi esélyt is kaptunk egyben, hiszen a 2014-2020-as ciklus valószínűleg az utolsó bőkezű időszak az Unióban. Csak akkor tudunk dinamikusan fejlődni, ha a gazdaságunk szereplői közt egyre többen lesznek olyanok, akik előkelőbb helyet foglalnak el az értékláncban, saját maguk által fejlesztett termékeket saját márkanevük alatt visznek sikerre" - tette hozzá a JVSZ elnöke.

„Az elmúlt öt évben a kormányzati adópolitika célja az ország versenyképességének javítása volt. Egy olyan környezetet kívántunk megteremteni, amiért a befektetők szívesen jönnek Magyarországra" - mondta el Tállai András, a Parlamenti és Adóügyekért Felelős Államtitkárság államtitkára és miniszterhelyettese. Az államtitkár prezentációjából kiderült, hogy a fenti cél elérésé érdekében eddig is számos lépést tett a kormány, mint például az egykulcsos 16%-os SZJA bevezetése, vagy a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések is ide sorolhatóak. Az új adópolitikának köszönhetően 2015-ben 3000 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2010-ben. A miniszterhelyettes a jelenleg folyó munkával kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítását emelte ki elsőként. „A cél, hogy az EU legversenyképesebb adóhivatalává váljék a NAV. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer), az online pénztárgéppel és a - hamarosan bemutatkozó - online számlázás rendszerrel Európa legtöbb információval rendelkező hatóságát próbáljuk megteremteni" - mondta el Tállai.

Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának és miniszterhelyettesének előadásából kiderült, hogy milyen kihívásokkal néz szembe jelenleg az Európai Unió, és ez pedig milyen hatással van Magyarországra. Az államtitkár elmondta, hogy az unió 28 tagállama jelenleg kettészakadt a 2004 előtt és után csatlakozottakra azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú uniót képzelnek el a jövőben. A 2004 után csatlakozottak úgy gondolják, hogy erős és szuverén nemzetállamokra van szükség az unió egységén belül. „A szuverenitásnak a megteremtése Magyarország legnagyobb kihívása jelenleg. Ennek érdekében a kormány folyamatos lépéseket tesz a pénzügy politika, az energetikai és az ország versenyképességének területén, így számos szerkezeti és szabályozási átalakítás történt már és várható még a jövőben" - mondta el Csepreghy Nándor.

A kormányzati oldalt követően először a Magyar Telekom vezérigazgatója és a JVSZ korábbi elnöke, Chris Mattheisen beszélt arról a hallgatóságnak, hogy milyen hatással vannak a telekommunikációs és ICT szektorban történő változások a reálgazdaságra. „Az innováció az, ami minden nemzetgazdaságot élénkít, Európa pedig jelentősen le van maradva e tekintetben az Amerikai Egyesült Államoktól és Ázsiától. Az Unióban látható széttagozódottság nem segíti sem a fejlődést, sem az innovációt, ezért jobb egyensúlyt kell találni a vállalatok és az országok együttműködésében. A Magyarországon történő változások előremutatóak, bízunk benne, hogy folytatódik a jelenleg látható felfelé ívelő trend" - mondta el Chris Mattheisen.

A Telekom vezérigazgatójának előadását követően egy kerekasztal beszélgetés keretében Burján Ákos, a PwC Magyarország Kft. partnere, Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, Finta Ferenc, a Guardian Orosháza Kft. ügyvezetője, Sigray Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője és Dr. Szent-Ivány Ágnes, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda vezetőségi tagja vitatta meg, hogy hogyan látják Magyarország versenyképességét, a jogi környezetet, az adórendszert, valamint az innováció kérdését.

A résztvevők többnyire egyetértettek abban, hogy Magyarországon sokat lépett előre versenyképesség szempontjából, ennek következtében érkeznek is az érdeklődők, akik hazánkban valósítanák meg beruházásaikat. Ugyanakkor a jogi környezettel és az adórendszerrel kapcsolatban több kifogást is megfogalmaztak, a jogi szabályozás nem kiszámítható, gyakran történnek - akár évközben is - változások, a különadók kérdése pedig még mindig kiemelt téma. Abban mindannyian egyetértettek, hogy olyan iparágakban kell erősödnie Magyarországnak az innováció területén, ahol hozzáadott értéke van az emberi erőforrásnak.