Kihívások a külgazdasági környezetben, de az irány jó

Összefoglaló

2015. szeptember 30.

Kihívások a külgazdasági környezetben, de az irány jó

Magyarország jelenleg jelentősen függ a német piac teljesítményétől. Ahhoz, hogy ezen az állapoton változtatni lehessen, a magyar vállalatok exportképességének növekedésére, valamint az export célpiacának diverzifikációjára van szükség. Ennek vannak akadályai, azonban számos jó példa, lehetőség és megoldás is elhangzott a Joint Venture Szövetség "Külgazdasági kihívások" elnevezésű szakmai rendezvényén.

Az esemény nyitásaként Tálos Péter, a JVSZ elnöke elmondta, ahhoz, hogy Magyarország külgazdaságát megfelelően értékelni lehessen, előbb a világgazdaság folyamatokat kell megvizsgálni. Három térség befolyásolja a világgazdaság jelenlegi helyzetét: Amerika, Kína és Európa. Kína növekedése megtorpant, amit belső ösztönzőkkel már nem tudnak tovább befolyásolni, egyetlen lehetőségük az export növelése, ennek egyik fontos eleme a "Belt & Road initiative", a kínai áruk szállítási infrastruktúrájának fejlesztése.Európa pedig három súlyos hibát követett el eddig idén: az első a görög válság rendezésének módja, a másodika menekültügyi kérdés kezelése, a harmadik pedig az éppen kirobbant autóipari botrány. "Még nem lehet felmérni, de megítélésem szerint a harmadik lesz a legjelentősebb? " értékelte a JVSZ elnöke. A magyarországra érkező befektetések döntő többsége a nyugat-európai exportra irányul, a magyar vállalatok jelentős része pedig ezen multinacionális vállalatok ellátási láncának része, ígygazdaságunk jelenlegi szerkezetébe kódolva van az export erős függése a nyugat-európai piacoktól. Tálos Péter szerinterre a helyzetre az export diverzifikációjával kell reagálni, aminek két útját látja: egyrésztinnovatív, piacképes magyar áruk és szolgáltatások, másrésztprémium minőségű mezőgazdasági termékek előállításával és értékesítésével. Az első út fő akadálya, hogy a magyar üzleti környezetből hiányzik az innováció kultúrája, a gazdaság szereplőinek az a képessége, hogy egy-egy ötletet végigvigyenek akár a nemzetközi sikerig, így erre alkalmas innovatív vállalatok hiányában az áttörés még várat magára. A második út ugyan ígéretes, detekintve a magyar mezőgazdaság csekély 3%-os súlyát a magyar GDP-ben,egy még akár átütő siker sem tudná a helyzetet érdemben megváltoztatni. A legfontosabb feladat tehát az innováció kultúrájának meghonosítása a magyar üzleti életben.

Dr. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes előadásában elmondta, hogy Magyarország kilépett a komfortzónájából és új külpolitikai irányokat vett. Néhány hónapja lezárultak a Keleti Nyitás programhoz kötődő feladatok, így jelenleg a fókusz a Déli Nyitás programra került át, amelynek eredményeként minden képviseleten van már Külgazdasági Attasé. A miniszterhelyettes szerint a külgazdasági eredményeket tekintve számos pozitívumról lehet beszámolni: a külkereskedelemi mérleg többlete 2015 első hat hónapjában 4,2 milliárd euró, ami 30 százalékkal meghaladja az előző év ugyanezen időszakának eredményét. Dr. Szabó László tájékoztatása szerint a távolabbi célokat tekintve továbbra is az exportvolumen növelése és a munkahelyteremtő beruházások bevonzása áll a fő fókuszban. Ennek érdekében a kormány többek között növelni szeretné az exportképes KKV-k számát (jelenleg 3000 exportképes KKV van a Magyar Nemzeti Kereskedőház látókörében, számuk egyre bővül), valamint a hazai hozzáadott értéket, továbbá célként tűzte ki a beszállítói kapacitások fejlesztését is. "Kétségtelen, hogy ha Németország növekedése lassul, akkor az nagyon nagy hatással van a magyar gazdaság teljesítményére is, éppen ezért van szükség a magyar export diverzifikációjára, amit pedig a Keleti és Déli Nyitás programok segíthetnek" - tette hozzá a miniszterhelyettes.

A Magyarországon elérhető exportfinanszírozás új lehetőségeiről Puskás András, a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (EXIM) vezérigazgató helyettese beszélt. Az EXIM 21 éve van jelen a magyar piacon, azonban 2012-ben egy modernizálásnak köszönhetően jelentősen átalakult és fejlődésnek indult. Jelenleg a hitelállománya 570 milliárd forint. Az ügyfélkört tekintve a KKV-k aránya eléri a 80 százalékot, ezért a könnyebb kapcsolattartás érdekében idén már 9 belföldi helyszínen, külföldön pedig Moszkvában, Belgrádban és Isztambulban nyitott képviseletet az EXIM. A vezérigazgató helyettes elmondása szerint kiemelkedő újdonságnak számít, hogy gyümölcsöző együttműködést sikerült kialakítani a Világbankkal, amelynek eredményeképpen Magyarországra ma már nem elsősorban mint hitelfelvevő országra tekintenek. Jelentős újdonság az idei évtől, hogy kiemelt helyre került az agrárstratégia, aminek köszönhetően 2 éven belül már a feldolgozatlan termékekre is igényelhető hitel. További újítás, hogy nem csak az exportáló cégek kaphatnak támogatást, hanem azok is, akik egy exportáló cég beszállítói. " A jogszabályváltozásoknak köszönhetően tavaly óta már belföldi finanszírozásra is lehetőségünk van, amivel nem versenytársai szeretnénk lenni a bankoknak, hanem további lehetőségeket szeretnénk adni a KKV-knak" - emelte ki Puskás András.

Bolla Szilárd, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnökhelyettese szerint jelentős változás látható a befektetői magatartásban, amit globális (növekvő népesség, középosztály erősödése, gyorsuló technológiai fejlődés) és régiós trendek (Kína botladozása, új feltörekvő országok, új versenytársak Kelet-Európában) is befolyásolnak. A 2015 első féléves munka eredménye: 30 sikeres befektetés, 591 millió euró összértékben, ami közvetlenül 6245 új munkahelyet teremtett.

"Cél a KKV-k szerepének növelése az exportban" - mondta Fényes Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház exportfejlesztési igazgatója előadásában. "Nincs még egy ilyen cég, mint az MNKH, aminek ilyen kiterjedt külgazdasági kapcsolatai lennének." A kereskedőház szerepe általában a közvetítői feladatkör: összekapcsolni a kínálatot a kereslettel, azonban viszonteladóként is jelen tud lenni, ha arra van szüksége egy KKV-nak a sikeres üzlethez. A 2015-ös fókuszokat tekintve a kínálat-vezérelt export fejlesztése az egyik fő cél, emellett kiemelt szerepet kap az innováció menedzsment és a magyar tudás exportja is.

Bemutatkozás Vezetőség Szakmai fórumok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat