Stratégiai irányok a magyar gazdaságpolitikában 2030-ig

Az elmúlt időszak stratégiai irányairól az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta: hazánk 2010 óta patrióta és pragmatikusgazdaságpolitikát követ, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság érdekében. Cél, hogy a magyar munkavállalóknak olyan munkahelyeket teremtsünk, amelyek magas hozzáadott értékűek, és olyan vállalatok jöjjenek az országba, amelyek otthonuknak tekintik hazánkat, hozzájárulva a helyi közösségek boldogulásához– tette hozzá Dr. György László. A tőkének igenis van nemzetisége, ezért is fontos, hogy a magyar cégek megerősödjenek. 2010. óta jelentős eredmény, hogy a magyar gazdaság sokkal ütésállóbbá vált, így több eszközzel tudunk reagálni a gazdasági kihívásokra. Hazánk növekedési bajnok az elmúlt 7 esztendőben az EU-ban. Csak az írek, a máltaiak és a románok előznek meg bennünket. A foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, foglalkoztatottsági rátánk utolérte a visegrádi országokét, amit a szakképzés átalakítása, a duális képzések f támogatása még tovább javíthat. A gazdasági szerkezetváltás is folyamatban van: Magyarországon az egyik legnagyobb a GDP- arányos külföldi működőtőke állomány. Nagymértékű külföldi befektetések érkeztek az elmúlt években hazánkba, a kormány által megkötött beruházási szerződések értéke a GDP 4%-át teszik ki. Jelenleg Dánia után nálunk a második legmagasabb a high-tech szektor részaránya (70%) az ipar által előállított hozzáadott értékben. „Át kell segítenünk a hazai vállalati szereplőket és a társadalmat a 21. századba. Azért dolgozunk, hogy a jövő magyar, high-tech és zöld legyen” – jegyezte meg az államtitkár. Ennek kapcsán jelenleg a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a munkahelyek védelme jelenti a két legfontosabb fellépési területet. A jövő stratégiai irányainak hét pillére ezzel összhangban a 90%-os klímasemleges villamosenergia termelés megteremtése, hazánk tiszta országgá tétele és vízkészleteinek megőrzése, az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma létrehozása, a 4. ipari forradalomra való felkészülés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a felnőtt- és szakképzési rendszerek átalakítása és mérhetővé tétele, valamint a kreatívipar, mint kiemelt stratégiai iparág.

Vállalatok KFI fejlesztési lehetőségei és irányai

Nemzetközi innovációs trendekről, a mesterséges intelligenciáról, a digitális platformokról és a hazai innovációs ökoszisztémáról beszélt előadásában a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese.

Sebők Katalin hangsúlyozta: a K+F ráfordítás új rekordot ért el Magyarországon, a KSH adatai szerint 2018-ban a GDP 1,53%-át költöttük erre, de az európai innovációs rangsorban még mindig a mérsékelt innovátorok között vagyunk. Ahhoz, hogy az élbolyba kerüljünk, a legfőbb kihívás a kkv-k innovációs teljesítményének növelése és az egyetemi tudásközpontokkal való együttműködés ösztönzése. A bővülő állami KFI forrásokat az innováció területén ezeknek a céloknak az elérésére fókuszálják. Az elnökhelyettes röviden ismertette a NKFI Alap idei programterveit, melynek véleményezése az újonnan megalakult Nemzeti Tudománypolitikai Tanács feladata. A támogatási célok között hangsúlyos részt képvisel a piacorientált K+F tevékenységek támogatása, emellett az innovációban még nem jártas kkv-k bevonását is jelentős források segítik. Megjelenik továbbra is a nemzetközi programokra való ösztönzés, valamint az iparjogvédelem támogatása. Az NKFI Alap hazai forrásain kívül felhívta a figyelmet a közvetlenül pályázható uniós KFI források jelentőségére is: a hazai pályázók sikerességét az NKFIH többek között saját mentorprogramjával is segíti.

Kutatás-fejlesztési projektek és a kutatás-fejlesztési adókedvezmények

A hazai adótörvények biztosította kutatás-fejlesztési adókedvezmény, illetve adóalap-kedvezmény lehetőségekről, a jogosultak köréről, az átgondolásra érdemes üzleti szempontokról beszélt Kiss János József, a Glósz és Társa Pénzügyi Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Kihangsúlyozta, hogy a kedvezményeknek nincs országon belüli korlátja, szemben a támogatások régiós jellegével. Ez egy régóta stabil, kiszámítható és életszerű rendszer, amire építhetnek a hazai vállalkozások. Igénybevétele nem kötött bonyolult, folyton változó pályázati eljárásokhoz, ráadásul a kedvezmények nagysága jelentős, a vissza nem térítendő támogatásokhoz mérhető (akár projektérték 9 %-a). A kutatás-fejlesztési projekt adózási kockázata pedig jelentősen csökkenthető azáltal, hogy minősítést lehet rá kérni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, amely minősítéssel más hatóságok (az adóhivatal) is elismeri a K+F jelleget az adózás során.

K+F és innovációs források 2020-ban

Az elmúlt 10 évben rendkívül sokan pályáztak, igen nagy a verseny a források iránt – mondta az MKB Consulting, ügyvezető igazgatója. Boros Áron beszélt az idén elérhető forrásokról, a projekt sikerét meghatározó tényezőkről és arról, miként érdemes felkészülni a következő 7 év pályázataira. Innovációmenedzsment kapcsán elmondta, egy hét alatt nem lehet sikeres pályázatot összeállítani, ráadásul az alapos kidolgozás a megvalósítást is megkönnyíti. Mivel támogatáspolitikával nem foglalkoznak a cégek üzletszerűen, ezért érdemes szakértő segítséget igénybe venni a pályázatok során. Számos olyan pályázatot is bemutatott röviden, melyek a közeljövőben nyílnak meg. Várakozásai szerint a későbbiekben a vissza nem térítendő támogatások aránya csökkenni fog, azonban a visszatérítendő támogatások nőni fognak. Utóbbiak közé tartoznak a kockázati tőke alapok, és a fejlesztési tőke alapok, illetve a feltételesen vissza nem térítendő támogatások. A jövőben a nagyvállalatok kiszorulhatnak a pályázatokról, és inkább a KKVk-nak szóló pályázatok kerülhetnek előtérbe. Kihangsúlyozta, hogy nagyvállalatnak számít az a cég is, aminek legalább 25%-ban tulajdonosa egy nagyvállalat, vagy önkormányzat. A kisebb cégeknek ezért érdemes szervezetfejlesztésre időt és pénzt fordítani, hogy eredményesek legyenek ezeken a pályázatokon.

Tervezés, tanulás, kitekintés

A konferencia végi kerekasztal beszélgetés résztvevői megvitatták, hogy megvalósítható-e egy K+F projekt pályázat, támogatás nélkül. A valóság az, hogy időnként nincs is idő megvárni egy pályázati megjelenést, vagy annak lefutását, az adókedvezmények azonban még így is elérhetőek. Az ütemezést, a támogatások, pályázatok kiszámíthatóságát kritikusnak nevezték. A megkövetelt pályázati dokumentáció, az ehhez szükséges személyi és egyéb erőforrás igényekről is szó esett, ahogy arról is, miként érdemes nekiállni egy K+F projekt előkészítésének és milyen eredményeket érdemes célul tűzni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által biztosított minősítési eljárás igénybevételét különösen hasznosnak nevezték a kkv-szektor számára. Emellett számos hasznos tanáccsal látták el a leendő, elsőként pályázókat.