Innováció: ötlettől a piaci bevezetésig avagy K+F: lehetőségek és buktatók

Innováció: ötlettől a piaci bevezetésig avagy K+F: lehetőségek és buktatók
Összefoglaló a JVSZ 2018. május 8-án tartott szakmai rendezvényéről

 

A hazai vállalatok sok esetben nem tudják, hogy K+F projektet valósítanak meg és milyen előnyök érhetők még el sikeres megvalósítás mellett. Adókedvezmény, szabadalom, finanszírozás, a cégen belül megvalósuló innováció több aspektusát járták körül hazai szakemberek a Joint Venture Szövetség (JVSZ) K+F konferenciáján, ahol kiderült az Irinyi-terv folytatódik és akár 2 százalékos társasági adó is elérhető a kedvezmények kihasználásával.

Pomázi Gyula a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára az innováció gazdaságra gyakorolt hatásait mutatta be. Az innováció és technológiai korszerűsítés támogatása komoly stratégiai cél. A KKV szektorban az egyik legfontosabb feladat a hatékonyságnövelés és kapacitásbővítés, a másik pedig a kompetencia alapú munkahelyteremtés és a fenntartható üzletmodellek támogatása. Az iparból jött problémák megoldása és azon alkalmazott ismeretek növelése, amelyeknek van gazdasági hasznosulása, a fő cél. A hazai vállalkozások képesek a beszállítói modell mellett teljes értékű, akár nemzetközi piaci szereplőként is megjelenni. A jövő gazdasági növekedésének záloga nem más, mint az okos- és zöld gyárak támogatása, valamint a jövő iparába való befektetés.

Kiss János József magyar és európai szabadalmi ügyvivő, innovációs és iparjogvédelmi szakmérnök, a Glósz és Társa Kft. munkatársa, az innovációs projektekben rejlő lehetőségek kiaknázásáról és kockázatok csökkentéséről beszélt.  Fontos a megfelelő finanszírozás választása, esetenként többféle finanszírozási mód kombinálása, mivel a K+F tevékenység kiemeleten kockázatos terület minden vállalkozás számára, még egy jól előkészített projekt esetében is. A K+F terület egyedi megközelítést igényel, amelynek hatására a műszaki, jogi, piaci és gazdasági kockázatok csökkenthetők. Ezek mérséklésének az egyik legjobb módszere, az egyes vállalati területek működésének összehangolása és egy K+F menedzsment kinevezése. Zsombók András, a Glósz és Társa Kft. innovációs tanácsadója a K+F a projektgenerálás buktatóit mutatta be. A nem kellően megtervezett folyamatok többlet költségeket jelenthetnek, arról nem is szólva, hogy esetlegesen már meglévő termékeket/módszereket „talál fel” a vállalat. Költségszerkezet tervezésének hiánya az adókedvezmények és adóoptimalizálási területen is problémákat vethet fel, a megnövekedett kiadások mellett.

Németh Gábor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának igazgatója előadásában az újdonságkutatás fontosságára hívta fel a figyelmet, azaz annak a vizsgálatára, hogy a termék vagy megoldás újdonságnak számít-e és van-e esély szabadalmi oltalomszerzésre. Ez az elsőre evidens kérdés, azért is fontos, mivel a termékfejlesztések 30-50 százalékban már egy ismert terméken vagy szolgáltatáson alapulnak, ez pedig felesleges költséget jelent egy-egy vállalkozás számra, ugyanis így már nem beszélhetünk új termék fejlesztéséről. Érdemes tehát a nyilvános adatbázisokban utánanézni még a projekt indítása előtt, hogy az ötletünk korábban másnak nem jutott-e már eszébe.  

Ezen kívül még fontos jogi kérdés a kutató-fejlesztő jogi státusza, valamint a konzorciumi szerződések tartalma, ugyanis mindkettő befolyásolja a későbbi szellemi tulajdon felhasználási jogosultságát.

Dr. Bárdi Maja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának főosztályvezető-helyettese a K+F minősítés előnyeit emelte ki, mivel kiszámíthatóságot és biztonságot jelent egy vállalkozás számára. Az egységes intézményi feltételek megteremtésének köszönhetően a vállalkozásoknak a minősítést követően adókockázata és a támogatás visszafizetésének kockázata csökken. A minősítések ettől az évtől kezdődően három kategóriába sorolhatók.

- 2 -

Projektminősítés esetében a támogatási rendszerhez szükséges minősítést szerezheti meg a vállalkozás. Szakértői vélemény kiadás az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges.  Az idei évtől pedig már nagyvállalati szinten lehetőség van projektcsoport-minősítés keretében egy teljes adóév K+F projektjeinek egy eljárás keretében történő minősítésére.

Minősítési eljárás esetén fontos a pontos műszaki leírás benyújtása nem elég feltétlenül a pályázati dokumentáció. A konkrét műszaki szempontú projekt bemutatás a sikeres minősítés egyik fontos alapja.

Dr. Szamosi Katalin az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke a K+F kapcsán létrejövő szellemi alkotások védelméről beszélt. Az innováció nem jár együtt szellemi alkotással, fontos tehát megvizsgálni a K+F eredményeként létrejövő alkotás megfeleltethető-e a szellemi alkotás kategóriák valamelyikének. A probléma abból adódik, hogy K+F adókedvezmény akkor jár, ha a szellemi alkotás oltalom alatt áll, de a bejelentés időpontja és az oltalom időpontja között évek telhetnek el és előfordulhat, hogy a vállalkozás mégsem kapja meg az oltalmat a szellemi alkotásra.

Jancsa-Pék Judit adószakértő, a Leitner & Leitner Tax Kft. munkatársa az adókedvezmények igénybevételével kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg több mint 20 adórendszeren belüli kedvezmény és ösztönző van jelen. Fontos ezért, hogy már az ötlettől kezdődően konzultáljunk adózási szakértővel, ugyanis a társasági adó akár 2-3 százalékra csökkenthető. A K+F költségek kétszeresével, de akár négyszeresével is lehet adóalapot csökkenteni. Amennyiben szellemi terméket hozunk létre, a magyar adórendszer lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni értéknövekedés adómentes legyen. Jogdíjbevételek felét is adóalapcsökkentő tételként lehet érvényesíteni. Megfelelően nagy projektek esetében fejlesztési adókedvezményt is tudunk igénybe venni.  Beruházások esetében további ösztönzők lehetnek, azonban a vállalkozások nagy része nem használja ki a lehetőségeket, leginkább szakértelem hiányában.

Bózsik András Pál a Magyar Fejlesztési Központ igazgatóhelyettese, a központ munkáját bemutatva elmondta, hogy az általuk létrehozott projektfejlesztési rendszerrel a korábbi 2 százalékról 20 százalékra növelték azon projektek arányát, melyek uniós forrásra jogosultak. Érdemes tehát már az ötlet-szakaszban felvenni velük a kapcsolatot, hiszen jelenleg 36 százalék azok aránya, akik a jogosultak közül sikeresen forráshoz jutottak.  

A rendezvényen készített fotók megtekinthetők az esemény galériájában.

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat