Az orosz-ukrán háború magyar külgazdasági vonatkozásai - veszélyek és lehetőségek.

Szakmai fórumainkhoz kapcsolódóan egy új interaktív és szakmai műhelymunkán alapuló eseménysorozatot indítottunk júniusban JVSZ Economy Forum néven. Ezeken az alkalmakon a szakmai fórumaink munkájába vonjuk be szélesebb körben az érdeklődő tagvállalatokat. Június 6-i első alkalmunk hibrid formában zajlott le nagy sikerrel, megalapozva ezzel a következő alkalmak hatékonyságát és a tartalmas eszmecseréket.

A Joint Venture Szövetség Külgazdaság és EU szakmai fóruma június 6-i üzleti műhely rendezvényén Gilyán György volt gazdasági államtitkár, Magyarország egykori moszkvai nagykövete mutatta be és egyben elemezte az orosz-ukrán háborúnak a magyar gazdaságra gyakorolt hatását. A rendezvénybe a helyszínről kapcsolódott be Nagy Márk, Magyarország moszkvai nagykövetségének külgazdasági attaséja.  

Mivel beavatott szakemberek szerint a több mint 15 hónapja tartó háború elhúzódására kell számítani, nem elhanyagolható az alábbiakban vázolt tényezők és perspektívák számbavétele.

A két ország hazánk külgazdasági kapcsolataiban játszott szerepe (az Oroszországból származó energiaimportot leszámítva), illetve az oda irányuló export múlt évi, kb. 20 %-os visszaesése összességében elenyésző:  

• míg 2022-ben Oroszország – 0,9 %-os részaránnyal – hazánk 23. legfontosabb exportpiaca volt és – az egy évvel korábbi 3,1-ról 6,1 %-ra emelkedett részaránnyal – az 5. legfőbb import beszerzési forrássá lépett elő, 
• Ukrajna – 1,6 %-os részesedéssel – a 16. legfőbb exportpiacunk és – 1,7 %-os részesedéssel – a 14. legfontosabb import beszerzési forrásunk,
• ezzel együtt figyelemre méltó, hogy az összforgalmat tekintve Ukrajna megelőzi Oroszországot.

Az Oroszországba irányuló magyar kivitel múlt évi 25 és az Ukrajnába irányuló export kb. 18 %-os visszaesés okai – Oroszország vonatkozásában – az EU és az orosz kormány részéről életbe léptetett szankciókban, míg mindkét reláció esetében a célország importőrei vásárlóereje, illetve a fizetőképes kereslet visszaesésében, a logisztikai és üzleti szolgáltatások ugrásszerű drágulásában és - Ukrajna esetében - a gazdaság hadigazdaságra átállásában, illetve az ország gazdasági teljesítménye bő 30 %-os visszaesésében keresendők.  

A volt nagykövet hangsúlyozta: Magyarország következetesen alkalmazza az EU közös kereskedelempolitikáját és az annak keretében elhatározott szankciókat; melynek következtében erősen átrendeződött az Oroszországgal lebonyolított forgalom áruszerkezete. A szankciók kivitelünk legnagyobb tételei közül az atomenergetikai berendezések, optikai- és preciziós mérőműszerek, villamosgépek, közúti szállítóeszközök és egyes vegyianyagok szállítását blokkolták, míg importunkban az alumínium, a műtrágya és számos szervetlen vegyianyag esik az embargó alá.

Az Ukrajnába irányuló kivitelünk 2022-ben főként a fizetőképes kereslet visszaesése miatt 18 %-kal mérséklődött, miközben importunk az élelmiszerek és agrárnyersanyagok növekvő behozatala következtében 38 %-kal meghaladta az egy évvel korábbit.   

Más országokhoz, pl. Németországhoz hasonlóan az Oroszországba és Ukrajnába irányuló export 20 %-os visszaesése a tíz szovjet utódköztársaságba (Kazahsztán, Moldova, Georgia, Azerbajdzsán, stb.) irányuló kivitel 22,8 %-os emelkedésével párosult, de ezen országcsoportnak a magyar kivitelben elért részaránya – az orosz és az ukrán viszonylat 2,5 %-os együttes részesedése mellett – továbbra sem haladja meg a 0,5 %-ot.   

A magyar szolgáltatásexport 2022-ben az orosz viszonylatban a 2019. évi alig több mint felére, 152 millió €-ra, míg Ukrajnába kb. 40 %-ra, 203 millió €-ra esett vissza, de ezen belül a múlt évi visszaesés mértéke az egy évvel korábbihoz képest már csak mintegy 10 %-os. 

Mindent egybevetve elmondható, hogy az orosz-ukrán háborúnak a magyar áru- és szolgáltatásexportra gyakorolt közvetlen hatása összességében elhanyagolható, ugyanakkor a különböző szankciók által érintett vállalatok jelentős forgalomkieséssel szembesülhetnek. 

Az előadásban és az azt követő beszélgetés során a közvetett hatások sorában többek között – és elsősorban – a fejlett ipari államok orosz energiaszállításokról való leválása, s annak különböző összefüggései kerültek kiemelésre.

-

Juhász Imre összefoglalója