Az Európai Helyreállítási Terv hatás a klímasemleges gazdaságra összefoglaló

Az Európai Helyreállítási Terv hatása a klímasemleges gazdaságra

Budapest, 2020. június 23. –Az EU Recovery Plan, azaz Európai Helyreállítási Terv 2020. május 27-én jelent meg, mint az Európai Bizottság nagyszabású terve az EU gazdaság helyreállítására. A Terv új eszközökkel kívánja megerősíteni a klímasemleges gazdaság irányát alapvetően meghatározó Európai Zöld Tervet. Az JVSZ Környezetvédelmi Bizottságának online nyílt ülésén Lukács Ákos, a Deloitte Zrt. Fenntarthatóság és klímaváltozás üzletágának vezetője mutatta be a két Terv eszközrendszerét és a hazai vállalkozások számára lehetőséget nyújtó programokat.

Európai zöld megállapodás

Az Európai Zöld Terv különböző tervek összessége, melyek a 2019-2024-es időszakra vonatkoznak. Ezek végső célja a legalább 50%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés elérése és az 55%-os EU-s cél kitűzése 2030-ra. A részcélok közé tartozik, hogy Európa a világ első klímasemleges kontinense legyen (net zero), továbbá a biodiverzitás megőrzése, az élelmiszer biztonság, a klímaváltozás elleni védelem és a talajok, ökoszisztémák védelme, valamint a single use plastic ügy megoldása.

Mindezen célok eléréséhez új ipari stratégia kialakítására van szükség, ami körforgásosabb a jelenleginél. A Kohéziós Alap megtartása és megőrzése mellett bevezetésre kerül a Just Transition Fund. Az EU zöld finanszírozási eszközökkel több tíz millió eurót kíván megmozgatni, amihez az Európai Klíma Bank létrehozását tűzte ki célul.

A nemzeti energia és klímatervek kijelölték azokat a pályákat, amire a finanszírozási igények ráépíthetőek.

Európa helyreállítási terv

Az Európai Bizottság nagyszabású tervet javasolt az EU számára, amely az uniós költségvetésben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásán alapul.

A terv három pillérre épül:

1. A tagállamok támogatása a helyreállítás érdekében

2. A gazdaság beindítása és a magánberuházások elősegítése

3. A válság tanulságainak levonása

A célok közé tartozik a méltányos átállás, valamint a beruházások és reformok támogatása, a kulcsfontosságú ágazgatok és technológiák támogatása és a fizetőképesség-támogatás az életképes vállalatok számára továbbá a globális partnerek támogatása.

Bemutatásra került az is, hogy milyen kedvezményezettek juthatnak támogatásokhoz. A terv finanszírozhatóságát a Bizottság által az EU nevében kibocsátott kötvények biztosítanák, amit többen bíráltak.

A helyreállítási terv része az EB kiigazított munkaprogramja, melynek központi eleme a zöld és digitális kettős átállás.

Klímakockázat és vállalati válaszlépések

A zöldgazdaság átállásához és a klímaváltozás elleni alkalmazkodáshoz a szükséges források mértéke nem elégséges. Az IPCC által számított beruházási igény évente 2,4 milliárd dollár. A Világgazdasági Fórum éves kockázati jelentése szerint a következő 10 évben legnagyobb hatást gyakorló 10 kockázati tényező közül 5 környezetvédelmi kockázat.

A vállalatokat több tényező is arra készteti, hogy proaktívan álljanak hozzá a változáshoz. Ide tartozik a társadalmi igény a változásra, az érintett felek és partnerek elvárásai, a piaci trendek, amik segítik a zöldgazdaság terjedését, a karbonárazási rendszerek terjedése és a lobbi erőfeszítések a civil szervezetek részéről.

A vállalatok tipikus beavatkozási területei közé tartozik a klímastratégia kialakítása, a zöld finanszírozás, a tiszta technológia használata, az energiahatékonyság növelése, a karbon lábnyom számítása és csökkentése.

Emisszió-kereskedelmi példa

Hazánkban 2017-ről 2018-ra 25,6 milliárdról 67,8 milliárd forintra emelkedett a magyar cégek kvótapiaci kitettsége, a jelentős kvótaár növekedés miatt. Az Európai Bizottság az emisszió-kereskedelmi rendszer további szigorítását vetíti elő, ami fokozhatja ezen pénzügyi kockázatokat a jövőben.

„Elkerülhetetlen tehát a működési hatékonyság növelése, az egyes iparágaknak megfelelő megújulók bevezetése, az energiahatékonyság fokozása és adott esetben az új gyártási-termelési technológia bevezetése” – fogalmazott Lukács Ákos.

Energiahatékonysági példa

A legköltségesebb cél az energiahatékonysági cél, ahol a beruházások és felújítások adókedvezménnyel támogathatók. Gyakorlati példákon keresztül bemutatásra kerültek az adókedvezmény igénybevétel szabályai, az igénybe vehető adókedvezmény mértéke, illetve az is, hogy mi minősülhet ilyen beruházásnak.

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat