Az Európai Helyreállítási Terv hatása a klímasemleges gazdaságra

Budapest, 2020. június 23. –Az EU Recovery Plan, azaz Európai Helyreállítási Terv 2020. május 27-én jelent meg, mint az Európai Bizottság nagyszabású terve az EU gazdaság helyreállítására. A Terv új eszközökkel kívánja megerősíteni a klímasemleges gazdaság irányát alapvetően meghatározó Európai Zöld Tervet. Az JVSZ Környezetvédelmi Bizottságának online nyílt ülésén Lukács Ákos, a Deloitte Zrt. Fenntarthatóság és klímaváltozás üzletágának vezetője mutatta be a két Terv eszközrendszerét és a hazai vállalkozások számára lehetőséget nyújtó programokat.

Európai zöld megállapodás

Az Európai Zöld Terv különböző tervek összessége, melyek a 2019-2024-es időszakra vonatkoznak. Ezek végső célja a legalább 50%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés elérése és az 55%-os EU-s cél kitűzése 2030-ra. A részcélok közé tartozik, hogy Európa a világ első klímasemleges kontinense legyen (net zero), továbbá a biodiverzitás megőrzése, az élelmiszer biztonság, a klímaváltozás elleni védelem és a talajok, ökoszisztémák védelme, valamint a single use plastic ügy megoldása.

Mindezen célok eléréséhez új ipari stratégia kialakítására van szükség, ami körforgásosabb a jelenleginél. A Kohéziós Alap megtartása és megőrzése mellett bevezetésre kerül a Just Transition Fund. Az EU zöld finanszírozási eszközökkel több tíz millió eurót kíván megmozgatni, amihez az Európai Klíma Bank létrehozását tűzte ki célul.

A nemzeti energia és klímatervek kijelölték azokat a pályákat, amire a finanszírozási igények ráépíthetőek.

Európa helyreállítási terv

Az Európai Bizottság nagyszabású tervet javasolt az EU számára, amely az uniós költségvetésben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásán alapul.

A terv három pillérre épül:

1. A tagállamok támogatása a helyreállítás érdekében

2. A gazdaság beindítása és a magánberuházások elősegítése

3. A válság tanulságainak levonása

A célok közé tartozik a méltányos átállás, valamint a beruházások és reformok támogatása, a kulcsfontosságú ágazgatok és technológiák támogatása és a fizetőképesség-támogatás az életképes vállalatok számára továbbá a globális partnerek támogatása.

Bemutatásra került az is, hogy milyen kedvezményezettek juthatnak támogatásokhoz. A terv finanszírozhatóságát a Bizottság által az EU nevében kibocsátott kötvények biztosítanák, amit többen bíráltak.

A helyreállítási terv része az EB kiigazított munkaprogramja, melynek központi eleme a zöld és digitális kettős átállás.

Klímakockázat és vállalati válaszlépések

A zöldgazdaság átállásához és a klímaváltozás elleni alkalmazkodáshoz a szükséges források mértéke nem elégséges. Az IPCC által számított beruházási igény évente 2,4 milliárd dollár. A Világgazdasági Fórum éves kockázati jelentése szerint a következő 10 évben legnagyobb hatást gyakorló 10 kockázati tényező közül 5 környezetvédelmi kockázat.

A vállalatokat több tényező is arra készteti, hogy proaktívan álljanak hozzá a változáshoz. Ide tartozik a társadalmi igény a változásra, az érintett felek és partnerek elvárásai, a piaci trendek, amik segítik a zöldgazdaság terjedését, a karbonárazási rendszerek terjedése és a lobbi erőfeszítések a civil szervezetek részéről.

A vállalatok tipikus beavatkozási területei közé tartozik a klímastratégia kialakítása, a zöld finanszírozás, a tiszta technológia használata, az energiahatékonyság növelése, a karbon lábnyom számítása és csökkentése.

Emisszió-kereskedelmi példa

Hazánkban 2017-ről 2018-ra 25,6 milliárdról 67,8 milliárd forintra emelkedett a magyar cégek kvótapiaci kitettsége, a jelentős kvótaár növekedés miatt. Az Európai Bizottság az emisszió-kereskedelmi rendszer további szigorítását vetíti elő, ami fokozhatja ezen pénzügyi kockázatokat a jövőben.

„Elkerülhetetlen tehát a működési hatékonyság növelése, az egyes iparágaknak megfelelő megújulók bevezetése, az energiahatékonyság fokozása és adott esetben az új gyártási-termelési technológia bevezetése” – fogalmazott Lukács Ákos.

Energiahatékonysági példa

A legköltségesebb cél az energiahatékonysági cél, ahol a beruházások és felújítások adókedvezménnyel támogathatók. Gyakorlati példákon keresztül bemutatásra kerültek az adókedvezmény igénybevétel szabályai, az igénybe vehető adókedvezmény mértéke, illetve az is, hogy mi minősülhet ilyen beruházásnak.