Budapest, 2020. június 3. – A Joint Venture Szövetség Külgazdasági Bizottságának online rendezvényén Gilyán György nyugalmazott nagykövet, korábbi külügyi és gazdasági államtitkár, a Budapesti Gazdasági Egyetem c.docense beszélt a nyugat-balkáni országok – így Szerbia, Montenegró, Észak Macedónia, Albánia, Bosznia és Hercegovina valamint Koszovó - Európai Unióba történő integrálódásáról.
Nyugat-Balkán EU-integrációjának kérdése, mivel véglegesen még mindig nem dőlt el, továbbra is időszerű, igaz már bő 20 éve napirenden van. A Balkán a történelem során évén a kontinens határtérsége mindig is a nagyobb államalakulatok határ ütköző zónáit képezte. Jelenlegi nemzetközi viszonyait az 1990-es évek elején a hidegháború lezáródásával kialakult új egypólusú , majd később az azt követő multipoláris világrend fokozatos kialakulása határozzák meg. A Szovjetunió szétesésével megszűnt a hegemón befolyása a Balkánon, több kis nemzetállam jött létre. A 90-es években a nemzeti törekvések primátusa visszavetette a politikai, gazdasági fejlődést a térségben, a demokratizálódás és a működő piacgazdaság kiépítése így csak a 2000-es években kezdődhetett el.
Az ezredforduló után felerősödött az EU és az USA befolyása is, az egyes országok az euró-atlanti integrációs orientációra álltak át. A Balkán térség relatív alacsony nemzetközi versenyképessége is egyre nyilvánvalóbbá vált, részben a régió biztonságpolitikai instabilitása és az elmaradt infrastruktúra, szerény ásványkincs-vagyona és fejletlen szociális és oktatási rendszere miatt. Emiatt a nagyhatalmak és a multinacionális cégek mérsékelt érdeklődést mutatnak a térség iránt.A térségben hegemón EU mellett 2 vezető globálpolitikai szereplő ( EU,USA,Kína) és a 2 szomszédos regionális ( Oroszország és Tórökország) hatalom is erősíti pozícióit.
Az EU az ezredfordulón váltott magasabb intenzitásra a nyugat-balkáni országok irányába.. Ennek több állomása volt a felzárkózás és aquishoz való közeledés szempontjából . Az EU az integrálódás és a perspektivikus csatlakozás feltételeiként támasztott politikai és biztonságpolitikai, gazdaság-fejlesztési, intézményi és más feltételek teljesítésétől az EU nem tekinthet el, az előrehaladás érékelése egyedi. Az egyes megállapodások és a tagjelölti státusz elnyerése más-más időpontban léptek életbe az egyes országok esetében. Az EU és a Nyugat-Balkáni államok 2020 májusi zágrábi csúcstalálkozója elviekben ismételten megerősítette mindegyik ország uniós perspektíváját , és közvetlenül a csúcs előtt az uniós külügyminiszterek tanácsa kilátásba helyezte, hogy még ez évben megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániában.
Gilyán György az integrálódási folyamatot illetve a nyugat-balkáni országok vezetését támogató politikai és anyagi eszközöket is bemutatta, a kétoldalú és sokoldalú szabadkereskedelmi megállapodásoktól a pénzügyi támogatásokig.
Az egyes országok reálgazdasági EU- integrációját illetően-rámutatott, hogy a térség 4 államának gazdasága minden másnál erősebben kapcsolódik az Unió gazdaságához (külkereskedelmükben az EU súlya 60-70 %-os), amiről Montenegró és Koszovó esetében még nem lehet beszélni – még 50% alatti az EU részaránya az exportjukban és importjukban is.
A térség államai EU integrálódásának mérlegelését segítő SWOT analízis a lehetőségek között utal a tranzitszerepből adódó potenciálra, a telítetlen piaci lehetőségekre, ugyanakkor veszélyek közé sorolta az ásványi kincsek relatív szerénységét, a globális szereplők érdek-ütközésének kihatásait, és a folyamatos etnikai és nemzetállami feszültségeket. A térség erőssége közé tartozik az EU centrumához való közelség, a szakképzett munkaerő relatív olcsósága, míg a gyengeségek közé sorolható többek között demokrácia, a jogállamiság instabilitása , ez elmaradott infrastruktúra, az oktatási és egészségügyi rendszer alacsony színvonala.
A 2020. május 6-i zágrábi csúcsértekezleten 20 pontos Nyilatkozatának másik súlyponti kérdése a virusjárvány és következményeinek felszámolásában történő együttműködés volt.. A Covid-19 pandémia kapcsán 3,3 milliárd euró értékű segélyt, támogatás és kedvezményes kölcsönt ítélt meg az EU a járvány következményeinek felszámolására. A térség hosszútávú gazdasági élénkítésére 14,5 milliárd összegű előcsatlakozási eszköz csomagot építettek be a 2021-27-es EU költségvetésbe. Ugyanekkor a zárónyilatkozatban az EU a csatlakozni kívánók figyelmébe ajánlotta az egyértelmű követelmények teljesítését is, többek között az EU közös Kül- és Biztonságpolitikájához történő teljes felzárkózást.
Hazánk szempontjából nem elhanyagolható a jelentősége a térség csatlakozásának. A teljes Balkán térséget (10 ország) együtt véve ugyanis exportunk közel 11%-a irányul ide, ezzel a magyar külkereskedelem harmadik fő irányát jelenti a térség. Ennek oka Gilyán szerint, hogy a magyar termékek jóval versenyképesebbek itt, mint a nyugat-európai piacokon. A világba exportált tőkénk egynegyede (27%) irányul ezekbe az országokba.
