A kutatás-fejlesztési minősítési eljárás és annak hasznos tapasztalatai
Budapest, 2021. március 11. – Gyakorlati információkhoz juthattak vállalatvezetők és szakemberek a kutatás-fejlesztési minősítési eljárásról, annak lebonyolításról és számos előnyéről is, mint a különféle pályázati lehetőségek, adókedvezmények, valamint a prudens, jogszabályoknak megfelelő vállalati működés megteremtése.
A kutatás-fejlesztési minősítési eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal folytatja le, emellett a szellemi tulajdon, a megvalósult innováció védelme is fontos küldetése a szervezetnek – szögezte le Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.
Sokan fordulnak azzal a hivatalhoz, hogy az minősítse a K+F tevékenységüket. Alapvetően a hivatal nem innovációt, hanem kutatás-fejlesztést minősít. Ezt egy kétszintű értékelési rendszerben végzi a szervezet: (1) hogy az adott tevékenység a KFI törvény hatálya alá tartozik-e, (2) hogy milyen a K+F tevékenységek típusainak aránya (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés aránya), továbbá fontos meghatározni azt is, hogy az adókedvezmények szempontjából az adott kutatás-fejlesztést saját tevékenységi körben végezte-e a cég. Nem a gazdasági entitásokat, hanem adott projekteket minősít a hivatal.
A minősítés nem előfeltétel, de meglétével igazolhatóan igényelhet a vállalat különféle adókedvezményeket. Lehet társasági adóalapot, helyi iparűzési adóalapot csökkenteni, szocho kedvezményt (50%-át vagy akár az egészet elengedik a KF foglalkoztatottak után), vagy fejlesztési adókedvezményeket vehetnek igénybe a társasági adóból a K+F beruházásaik után. Emellett KFI-források megszerzésére ad pozitív előminősítést. Sok esetben az EU-s ellenőrzési folyamatok visszásságokat tártak fel, ezt hivatott kiküszöbölni az SZTNH véleménye. A különböző ellenőrzési szervezetek is elfogadják a minősítést, nem kell külön indokolni, alátámasztani a KFI tevékenységet (például EUTAF).
A K+F minősítés egy olyan folyamat, ami megfelelő metodikai háttérrel, kritériumrendszerrel, eljárásrenddel rendelkezik. Létezik projektminősítés előremenő rendszerben; már megkezdett projektek esetén szakértői vélemény kérés; illetve projektcsoport-minősítés is. Új szolgáltatási elem lesz egy utólagos minősítés, ami várhatóan ebben az évben véglegesedik. Léteznek európai gyakorlatok az innováció minősítésére is, ezen is elkezdett már dolgozni a hivatal, hamarosan megjelennek az ehhez kapcsolódó szolgáltatások is.
Az elnök szerint a kérelem beadása előtt érdemes felvenni a kapcsolatot a hivatallal, így kiderül, hogy az adott projekt megfelel-e a kritériumoknak, a minősítési igényt megfelelő formában nyújthatják be és az átfutási idő is lerövidülhet az előzetes egyeztetések során.
Hogyan néz ki a KFI projektek előkészítése és tervezése?
A K+F minősítési eljárás, illetve az azt megelőző folyamatokról osztott meg hasznos gondolatokat Glósz Andrea, a Glósz és Társa Pénzügyi Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Minden a projekt átvizsgálásával kezdődik, melynek kapcsán meghatározásra kerülnek a célok, a bizonytalanság, az újszerűség, amely alapján el lehet dönteni, hogy a projektet érdemes-e egyáltalán megvalósítani. Ezt követi a projektgenerálás, a munkaterv felállítása és a számszerű hatások meghatározása is. A dokumentáció részét képezi a projekt részletes leírása, a munkaterv, feladatterv és költségterv elkészítése, a minősítési kérelem adatlapjának kitöltése, majd a kérelem benyújtása.
A minősítés előnyt jelent a K+F projektek, projektelemek támogatásánál, de minden esetben javasolt minősítést kérni a kockázat csökkentése, az adókedvezmények, valamint az újdonság, és a technika állásának feltárása miatt – véli Glósz Andrea. Átlag a projekt teljes bekerülési költségének 9%-át is elérheti a különböző adókedvezmények mértéke, amit bármilyen méretű vállalkozás igényelhet, amelyik magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel és magyar adószámmal rendelkezik.
Gyakorlati tapasztalatok vállalatvezetői szemmel
A K+F minősítési eljárás és annak hasznos tapasztalatait osztotta meg Dr. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese. A Magyar Suzuki Zrt. időszakosan új modelleket/modellváltozatokat fejleszt az anyavállalat irányításával, illetve gyártástechnológiai fejlesztéseket visz véghez, amit az SZTNH minősítés is igazol. Emellett szervezetfejlesztést is végez és innovációs célú pályázatokon vesz részt.
Nincs autógyártás, ipari tevékenység innováció nélkül, amihez K+F tevékenységre van szükség. A minősítés célja a K+F tevékenység kimutatása, amire a támogatások, adóösztönzők igénybevételéhez van szükség. A minősítést megelőző átvizsgálás során kiderült, hogy a Suzuki valamennyi gyártástechnológiai projektjének kb. 25%-a tartalmaz K+F-t, ebből 6 projekthez készült munkaterv, melyek meg is kapták a K+F minősítést. Ez nagyon megerősítette a Suzukit saját törekvéseiben, középtávú fejlesztési terveikben.
Az 1899-ben alapított, 1970-től kizárólag visszapillantó tükröket gyártó cég, a Hirschler Glas Kft. is alávetette magát K+F minősítési eljárásnak. Hirschler Judit ügyvezető igazgató szerint megalakulásukkor senki nem gondolta, hogy K+F az, amit végeznek, 2019-ben mégis a leginnovatívabb gyártó díjat nyerték meg. Az elmúlt évek során ügyeltek rá, hogy folyamatosan fejlesszék termékeiket, a technológiát. Több esetben nemzetközi csapatokat is igyekeztek bevonni, de végül saját csapat felállítása mellett döntöttek. A K+F minősítési eljárás végül 4 db know-how dokumentációval zárult.
Hirschler Judit szerint a minősítés segít átgondolni a konkrét célt, az egyes fejlesztések kidolgozásában, az esetleges újratervezésben is segít, emellett a vállalaton belüli együttműködést is fokozza. Ma már minden projekt előtt megvizsgálják, hogy az K+F vagy sem, ha igen, annak megfelelően járnak el.
