A közbeszerzés tisztasága – jogi vonatkozások összefoglaló
Budapest, 2021. április 14. – Nemrégiben lezárult esetek kapcsán tartottak előadást a közbeszerzési eljárásokat érintő korrupciós cselekményekről, illetve a verseny tisztaságát sértő kartellmagatartásokról, ezek mértékéről, az aktuális magyarországi és európai helyzetről dr. Vass Réka és dr. Mezei Péter, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda ügyvédei a JVSZ Korrupcióellenes Bizottságának online nyílt ülésén. Az előadók kitértek e cselekmények büntetőjogi vonatkozásaira, és egyéb jogkövetkezményeire, gyakorlati kérdéseire is; a beszélgetést dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán moderálta.
Korrupciós helyzet Magyarországon
Definíció szerint korrupció minden olyan társadalmi jelenség, amely során valaki a rábízott hatalommal magán- vagy csoportelőny érdekében visszaél. A Transparency International 2020. évi Korrupció Érzékelési Indexe szerint hazánk 44 ponttal az EU-n belül a 25. helyen áll, ami Bulgáriával és Romániával azonos helyezést jelent. Az összesen 179 országot tartalmazó listán (TI-CPI 2020) 2004-ben a 42. volt, 2010-ben az 53., 2020-ra jelentősen romlott a megítélésünk, így visszacsúsztunk a 69. helyre, így Románia és Bulgária mellett ezt a helyezést Tunéziával, Jamaikával és a Dél-Afrikai Köztársasággal kell megosztanunk.
De nem csak a TI felmérése, hanem az uniós statisztikák (Eurobarométer) is azt mutatják, hogy a korrupció meglehetősen elterjedt hazánkban.
Közbeszerzési korrupció
2020-ban az eredményes közbeszerzések értéke több mint 3263 milliárd forint volt, az ebben rejlő korrupciós veszély tehát igen magas. A korrupció legjellemzőbb megjelenési módjai a visszalépés, a színlelt ajánlat, a körbenyerés, a személyre szabott kiírás, a tartózkodás és a Kbt. megkerülése.
Számos korrupció elleni garanciális elem van beépítve magába a Kbt.-be is, így például a közbeszerzésből történő kizárás, emellett pedig büntetőjogi szankcióként akár 1-10 éves szabadságvesztéssel is büntethetőek a korrupciós bűncselekmények. Más hatóságok is küzdenek a korrupció ellen. 2011-ben Nyilatkozat is született a korrupció elleni együttműködésről, melynek számos állami szerv a tagja, 2020 óta a Gazdasági Versenyhivatal is.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke az átláthatóságot, a nyilvánosságot és a versenyt nevezte a korrupció elleni küzdelem legfontosabb elemeinek, ugyanakkor több tekintetben, így például az ellenőrzések terén is további fejlődésre lenne szükség, ugyanis a KH által elrendelt ellenőrzések száma 2018-ban 83, 2020-ban pedig 91 volt - ezek meglehetősen alacsony arányt jelentenek a hazai közbeszerzések számához képest.
Közbeszerzési kartellek és korrupció
A közbeszerzést érintő kartell, illetve korrupció célja lényegében azonos: a tenderek jogellenes manipulálása és a közpénzeket érintő jogtalan magáncélú haszonszerzés, többletprofit elérés. A korrupció gyakran együtt jár a közbeszerzési kartell megvalósulásával, ám ez nem szükségszerű. A közbeszerzési kartellek legjellemzőbb megvalósi formái az ajánlat visszatartás, a színlelt ajánlattétel, a körbenyerés, a nem valódi konzorcium/alvállalkozói bevonás, a túlspecifikálás, illetve az ezeken keresztül megvalósuló piacfelosztás, valamint a kapcsolódó tiltott információcsere.
A közbeszerzési kartellek elleni fellépésnek számos eszköze van, a hatóságok szignalizációs és feljelentési kötelezettségeitől kezdve, a GVH Felderítő Iroda által működtetett Kartell Chaten, a helyszíni kutatással (bármilyen helyiség, jármű, adathordozó vizsgálható!) induló kartelleljárásokon, illetve az ezekkel összefüggésben alkalmazott engedékenységen és egyezségen (versenyjogi "vádalku") keresztül, a közbeszerzésekből való kizárásig (3 évre), valamint végső soron a "kartellbűncselekmény" miatti büntetőjogi szankciókig.
A GVH-hoz érkező piaci jelzések kb. 2/3-a közbeszerzések kapcsán érkezik, 70%-uk szignalizáción alapuló ajánlatkérői bejelentés. Majd minden évben van egy nagyobb közbeszerzési kartell ügye a GVH-nak.
A kartellbűncselekmény tényállás 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; a bűncselekményt mind az ajánlattevő, mind pedig az ajánlatkérő elkövetheti, de akár maguknak a kartellbűncselekményhez kapcsolódó vállalkozásoknak mint jogi személyeknek a büntetőjogi felelőssége is megállapítható.
A versenyjogi, illetve büntetőjogi engedékenység bírság-, illetve büntetésmérséklést, vagy akár teljes immunitást tehet lehetővé, ha az elkövető az előírt módon együttműködik a hatóságokkal. Ugyanakkor a versenyjogi és a büntetőjogi engedékenység rendszere egymással nincs teljesen harmonizálva, így adott esetben a kartellező vállalkozás, illetve a konkrét elkövető magánszemély érdekei között ellentét is felmerülhet.
Az előadásokban néhány konkrét, közelmúltbeli kartellügy is bemutatásra került. Ezekből kiderült, hogy a magánszemélyek közvetlen, büntetőjogi felelősségre vonása akár reális jogkövetkezménnyé válhat a jövőben; egyre gyakoribbak az ún. "hub and spoke" kartellekhez (a versenytársak harmadik fél kapcsolattartón keresztül megvalósuló koordinációja) hasonló versenyellenes összehangolt magatartások, melyek közbeszerzések esetén a kiírói oldal közvetítő szerepe mellett is megvalósulhatnak; illetve adott esetben a titkos információgyűjtés eredményeként feltárt bizonyítékok is átemelhetők a GVH eljárásába, sőt, 2021 januárja óta akár a magánszemélyek által jogellenesen készített rejtett felvételek is felhasználhatóvá válhatnak a kartellügyekben.
Arra a kérdésre, hogy ha az ajánlatkérő 2 ajánlatban hasonló formai elemeket vesz észre, milyen módon kell eljárnia, illetve, hogy mennyire tekinthetők a formai hasonlóságok a kartellezésre utaló erős jelnek, az előadók felhívták a figyelmet a GVH kifejezetten kiírók számára készített tájékoztatófüzetére, illetve oktatási anyagára, amely az összejátszás kiszűrését igyekszik elősegíteni, számos gyakorlati példával, illetve a kartellgyanúra utaló jeleknek a gyanú erőssége szerint kategorizált listájával. Ha teljesen azonos helyen vannak helyesírási hibák vagy elütések, az például már igen erős gyanút kelthet. Kartellgyanú észlelése esetén az ajánlatkérő maga is a GVH-hoz fordulhat, sőt, bizonyos esetekben jelentési kötelezettsége is fennáll.
