A koronavírus munkajogi következményei és az új támogatási rendszer

 A munkáltató és a munkavállaló speciális jogai és kötelezettségei a koronavírus helyzetben

Számtalan munkáltatónak kellett átalakítani a működését, ami rengeteg kérdést vetett fel. A Munka Törvénykönyvében olyan speciális rendelkezések nem voltak, amik kifejezetten a koronavírus járvány helyzetre alkalmazandóak lettek volna, ugyanakkor azonban a meglévő jogi lehetőségek is jelenthetnek bizonyos fokú megoldást a rendkívüli helyzetben. Továbbra is élnek az általános alapelvek, így a jóhiszeműség, a tisztesség, a kölcsönös együttműködés elve, melyeknek fokozott jelentőségük lett a mostani helyzetben csakúgy, mint a kölcsönös tájékoztatási kötelezettségnek – véli Dr. Fehérváry Ákos, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere.

Szerencsére mostanra nagyon sok vállalat a működés újraindításán gondolkodik. A munkába történő visszatéréskor az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Ez komoly előkészítő munkát és átgondolást igényel.

Speciális jogok és kötelezettségek jöttek be a járványügyi helyzetre tekintettel: például adatvédelmi intézkedések születtek (állásfoglalások, kormányrendelet formájában), azonban a szükséges és indokolt intézkedésekről nem született részletesebb rendelkezés. Érdemes áttanulmányozni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről, például a lázmérés kapcsán, aminek a visszatéréskor komoly jelentősége van/lesz.

A vírushelyzet miatt a munkáltatóknál jelentkező problémák

A legtöbb munkáltatónál a home office rendszeres munkavégzési formává vált. Érdemes a szabályzatokat átnézni és frissíteni, így a munkaeszközök biztosítására vonatkozó és az egyéb alkalmazandó kötelezettségeket tisztázni – javasolja Dr. Óváry-Papp Nóra, vezető ügyvéd. Ezek egyszer törvényileg is szabályozásra kerülhetnek. Szintén sokan választották az állásidőt, ami nem jelent jelentős megtakarítást, hiszen az alapbért és a pótlékokat továbbra is fizetni kell, de ez bizonyos esetekben lehet megoldás. Szabadság kiadásával is sok munkáltató élt, aminek vannak azonban korlátai. A fizetés nélküli szabadságot egyoldalúan nem lehet kiadni, erről meg kell állapodni a munkavállalóval és a társadalombiztosítási helyzetet is rendezni kell, például a járulék munkáltató általi átvállalásával. Részmunkaidős foglalkoztatás szintén csak közös megállapodás alapján lehetséges. A maradj otthon felszólítást sok munkáltató úgy értelmezte, hogy ez alapján jogszerűen mentesítheti a munkavállalókat a munkavégzés alól és munkabért sem kell fizetniük, ez azonban önmagában nem zárja ki a munkavégzési lehetőséget, vagyis nem lehet elháríthatatlan külső okra hivatkozni; viszont más külső gazdasági körülmények eredményezhetnek ilyen helyzetet, amit azonban alaposan meg kell vizsgálni.

A létszámcsökkentésre nem vonatkoznak eltérő szabályok a járványhelyzetre tekintettel, tehát ugyanazokat a szabályokat kell érvényesíteni. Közös megegyezéssel arról is meg lehet állapodni, hogy a munkáltató a későbbiekben újra felveszi a munkavállalót.

Speciális kormányintézkedések és új szabályok

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetében a jogszabályt módosították a megjelenését követően, melynek részleteibe is beavattak a jogi szakértők. Az április 29-én hatályba lépett új szabályok az április 21-én, és az az előtt megindított igénylésnél is érvényesek. A szabály értelmében a 8 órás munkaidő akár 2 órára is csökkenthető, legfeljebb három hónapra lehet igényelni a köztehermentes támogatást. A korábbi legalább 30%-ot elérő, de 50%ot meg nem haladó munkaidőcsökkentés helyett már a 15-75% közötti munkaidőcsökkenés esetén is igényelhető támogatás, ráadásul távmunka és home office esetén is. A támogatás ideje alatt viszont rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el. A létszámtartási kötelezettség változott annyiban, hogy most már csak a támogatott munkavállalókra vonatkozik ez a kötelezettség, a támogatás idejére és egy hónapra. A támogatás az alapbérrel számol, mértéke a nettó alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de számítási alapként maximum a nettó minimálbér kétszerese vehető figyelembe. A támogatás maximális összege 112 ezer forint egy munkavállaló után. A www.munka.hu oldalon található egy praktikus számítási segédlet ezzel kapcsolatban. A feleknek meg kell állapodniuk a csökkentett munkaidős foglalkoztatásról, viszont nem feltétlenül kell a munkaszerződést a támogatási kérelem benyújtásáig módosítani, ami nagyszámú munkavállaló esetén nagy könnyítés. Az egyéni fejlesztési idő is módosult: azoknál a munkáltatóknál, ahol tényleg komoly a probléma, ott ez kikerült a feltételrendszerből. Ahol legalább 50%-ra csökkent a szükséges munkaidő, ott nem kötelező az egyéni fejlesztési idő; azoknál pedig, ahol nincs ilyen mértékű munkaidő csökkenés, azt két évvel ki lehet tolni. Fontos szabály, hogy az azonos telephelyen dolgozók esetében egyszerre kell kérelmezni a támogatást az összes érintett munkavállalóra vonatkozóan,. A kérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatványok már elérhetők. Jogszabály szerint 8 napon belül kell dönteni a kormányhivataloknak. Elutasítás esetén jogorvoslatnak nincs helye, de egy alkalommal lehet ez után még egyszer igényelni. A támogatást csak akkor lehet igényelni, ha a csökkentésnek gazdasági indoka van, méghozzá a járvánnyal összefüggésben. Az eseteket, okokat a formanyomtatvány is felsorolja. Nemzetgazdasági érdeknek kell lennie a munkavállaló megtartásának, ami fejtörést okoz a cégek számára, mivel nincs egyértelmű iránymutatás ezzel kapcsolatban. A kutató-fejlesztő munkavállalók foglalkoztatása, és utánuk igénybe vehető támogatások esetében javasolt alaposan megnézni a támogatható munkaköröket, ugyanis széles körben határozza meg azokat a területeket, amire támogatásra járhat. A meghatározás szerint az új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésében vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozókra vonatkoznak a feltételek, tehát nem kizárólag csak mérnökökre és IT-szakemberekre és így a támogatás sok cég részére elérhető lehet.

Jóval magasabb összeghez lehet jutni magasan képzett munkavállalók esetén: összesen fejenként 318.920 forint a maximuma a támogatásnak, ami 670 ezer forintos bruttó bérig adható, ez alatt arányosan kevesebb. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is a maximális összeg adható.

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat