Megoldások a sikeres válságkezelésre – Újrakezdés a válság után
Budapest, 2020. szeptember 24. - A Joint Venture Szövetség tizedik alkalommal, ezúttal virtuális rendezvényként megtartott makro konferenciájának fő témái idén a válságkezelés, az újrakezdés voltak. Szakértők szolgáltak hasznos információkkal vállalatvezetőknek a gazdaság újraindításáról, az idei és a jövő évi kilátásokról és az ezekre adható lehetséges válaszlépésekről.
A pandémián túl - változások a globális gazdaságban
Ez az első makrogazdasági konferencia, amit a pandémia idején tart a JVSZ – kezdte előadását Tálos Péter, a Foxconn alelnöke, a JVSZ elnöke. A világkereskedelmet meghatározó események közül kiemelte: az USA az elmúlt pár évben honvédő háborút indított gazdaságának védelme érdekében. A járvány még inkább Kínára terelte az amerikai vezetés figyelmét. A különbség az a 2016-os és az idei amerikai elnökválasztás között, hogy akkor számított, ki fogja nyerni a választást, most viszont a világgazdaság szempontjából semleges, mivel az elindult folyamatok folytatódni fognak akkor is, ha a demokrata elnök nyeri meg a választást – véli Tálos Péter.
Mivel Kína többé már nem a világ gyára, még ha domináns gyártókapacitás marad is, újfajta egyensúly állhat be. Itt hazánknak is vannak lehetőségei, hogy az Európába visszatérő gyártási kapacitásra lecsapjunk.
Hazánk és egyetlen másik ország sem lehet híd a két nagyhatalom között. A vállalkozások számára azonban lehetőséget jelent a hídszerep betöltése, így a magyar vállalatokat illetően is fennáll a széleskörű földrajzi kooperáció lehetősége.
Mennyire fertőzte meg a vírus a magyar gazdaságot? - Helyzetkép az első hullám után
Komoly gazdasági ára volt az első hullám alatti hibernálásnak – kezdte előadását Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. A GDP volumenváltozása az előző év azonos időszakához képest 2020 második negyedévére a -14%-ot közelítette meg. Vukovich Gabriella szerint a speciális helyzetre való reagálásképpen a legtöbb gazdasági szegmensben lényegében egy „hibernált állapot” alakult ki.
Az idei első félévben a GDP volumene az EU-ban 8,3%, hazánkban 5,8%-kal csökkent. Egyedül Írországban tudott minimálisan, 0,3%-kal növekedni a gazdaság. Az időszakot a visegrádi országok közül Lengyelország élte át legjobban, köszönhetően a nagy belső piacának.
A legnagyobb veszteséget szenvedett ágazatok közé tartozott itthon a turizmus, itt a nemzetközi turizmusban a következő néhány hónapban sem várható fellendülés. Az ipari termelést leginkább a járműgyártás fogta vissza. Az elektronikai ipar termelése azonban júniusban és júliusban már ismét meghaladta már az egy évvel korábbit. Az élelmiszeripar az év elején még bővült, utána azonban a vendéglátás visszaesése miatt csökkent. A lakáspiacon belül az albérleti piacon is csökkenés következett be, főleg Budapesten.
A külkeresekedelem alakulását az ipari export határozta meg, de nem csak a termék-, a szolgáltatás külkereskedelem (turizmus, áruszállítás) is visszaesett. Az export az importnál nagyobb mértékben esett vissza, ami a GDP növekedésében is nagy hátrány, mivel a külkereskedelmi egyenleg 12 év után ismét negatív lett.
A beruházások tekintetében az látszik, hogy nagyon sok projekt elhalasztásra került a vállalatok részéről, emellett az uniós pénzügyi ciklus kifutása is csökkentőleg hatott a beruházásokra. A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozások száma Budapesten, illetve a középső országrészben volt a legmagasabb, de a társas vállalkozások terén is csökkent a vállalkozási kedv – ami a csökkenő cégalapítások számában mutatkozott.”
Miért más egy koronavírus járvány, mint egy meteor becsapódása?
A legnagyobb gazdasági visszaesés várható idénre a második világháború óta, a globális egy főre jutó GDP-t tekintve – mondta Horváth Ágnes, a MOL Nyrt. vezető közgazdásza. A mostani válság a tekintetben is igen jelentősen eltér a korábbiaktól, hogy ez szinte a világ összes országát érinti, soha nem látott mértékű szinkronitást mutat.
Ez a válság abban is más, hogy jelentős, sőt nagyobb a visszaesés a szolgáltatási szektorban a feldolgozóiparhoz képest, és még korántsem talált magára. A Google Trends és TomTom Index forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a munkába járás és a tömegközlekedés intenzitása elmarad a tavalyitól és együtt mozog a járványhelyzet alakulásával. A gazdasági szereplők tehát lezárások nélkül is óvatosak, amit a mostani megbetegedés számok indokolnak is.
A visszafogott fogyasztás miatt gazdaságélénkítésre van szükség, viszont ennek hatásossága korlátozott. A monetáris kondíciók már a sokk érkezésekor is rendkívül kedvezőek voltak, nincs hova érdemben tovább lazítani. A szokásos keresletélénkítő intézkedések pedig nem működnek, ha a háztartások nem akarnak költeni, a vállalatok pedig beruházni a jelenlegi bizonytalan helyzetben. Az amerikai és nyugat-európai adatok azt mutatják, hogy a háztartások a támogatások jelentős részét inkább megtakarították, vagy adósságtörlesztésre fordították. A járványhelyzet elhúzódása könnyen ún. másodkörös hatásokhoz, akár csődhullámhoz vezethet, amikor kivezetik az állami segélyprogramokat.
A járvány közgazdasági szempontból hasonlít egy meteor becsapódáshoz abban, hogy a hatására kialakuló válság nem a gazdasági szereplők viselkedésének következménye, hanem a gazdaságon kívülről érkező, ún. exogén sokk eredménye. Ugyanakkor a tankönyvi esethez képest különbözik abban, hogy tartós, velünk maradó hatásai is lehetnek. Ilyen például a távmunka térnyerése, amit elsősorban a munkavállalók szempontjából szoktak értékelni, de jelentős hatása van az irodák köré épült, belvárosi szolgáltató vállalkozásokra is. Az akár tartósan 10-20%-kal alacsonyabb kereslet strukturális, várospolitikai váltást is eredményezhet. Hasonlóan, a vakcina kifejlesztése után is velünk maradhatnak a jelenleg szélesebb körben alkalmazott digitális megoldások, a nagyobb higiénia és egészségügyi tudatosság miatt egy sokkal automatizáltabb, ún. „low-touch economy” jöhet létre, és sajnos egy igen jelentős költségvetési és privát adósság is marad velünk, ami a növekedési kilátásokat árnyékolja be.
Vissza a jövőbe? - Kilátások koronavírus válság idején
A járvány állandó dilemmája, hogy az egészségügyi, vagy a gazdasági költségek oldaláról közelítsük-e meg. A válasz nem egyszerű, hiszen nem mindegy, hogy a költségek mikor jelentkeznek – kezdte előadását Madár István, a Portfolió vezető elemzője. Három karakteres járványstartégiát lehet megkülönböztetni: a teljes lezárást, az egészségügyi kapacitások határán történő lezárást, és a teljes elengedést, ami a nyájimmunitásra alapoz. Nem törvényszerű, hogy bármelyik stratégia optimális lenne költség-haszon szempontból.
A lehetséges gazdasági stratégiák, amivel a rövid távú hatást lehet enyhíteni: a helikopterpénz, az erőteljes költségvetési élénkítés, illetve a passzív stabilitás, amikor továbbra is az adósságok megfékezése a cél. Nagyjából minden ország a második stratégiát választotta eddig.
Hazánk nem tökéletes állapotban várta ezt a járványt: extrém laza monetáris kondíciók voltak itthon és az EU-ban is, alacsony devizatartalékunk volt, pénzügyi stabiltási aggodalmak merültek fel. Az élénkítési lehetőségekről óvatosan nyilatkozott a kormány, nem költekeztünk annyira, mint a többi ország. Öt pillérből álló csomaggal jelentkezett a kormány: melyek együttes költségvetési hatása nem éri el a GDP 3%-át.
A koronavírus a vállalatok esetében keresleti és kínálati sokként vegyesen jelentkezett: likviditáshiányt, tartozási lánc és szolvencia problémát is okozott. A gazdasági aktvitást az veti vissza, hogy a cégek zombi (hibernált) állapotba menekültek, az ágazati hatások azonban nagyon heterogének.
A lehetséges forgatókönyvek alapján a 2020-as GDP 5-8%-kal eshet vissza, ami óriási bizonytalanságot mutat. Az elmúlt egy hónapban azonban a napi esetszámok Európában jelentősen megnőttek, ami a rövid távú kilátásokat jelentősen rontja. A mostani hullámban a második egészségügyi stratégiát látszik választani a kormány, valójában azonban az a járványügyi stratégia fog győzni, ami a társadalom támogatottságát élvezi. Ha a járvány súlyosbodik, akkor valószínűleg lesz szigorítás, a kapacitások kimerítésre előtt.
Az általános gazdasági klíma lehűlt: óvatosan fogyaszt a lakosság, a vállalati beruházások is visszaestek. Az év elejéhez képest akár tartósan alacsonyabb lehet a profitabilitási kilátás. Az egész vállalati környezet körüli bizonytalanság óriásira nőtt, az árak, bérek, termelési lehetőségek, keresleti viszonyok mentén is.
A vállalatoknak ezért növelniük kell sokktűrő képességüket, amibe beletartozik a munkaerő védelmének biztosítása, a szigorúbb követeléskezelés, az aktívabb cashflow menedzsment és a rugalmas költséggazdálkodás. Hosszabb távon újra kell gondolni a vállalati stratégiát, újra kell rajzolni a növekedési képet, fel kell mérni az ágazati kockázatokat.
Mi lesz az inflációval?
A költségvetési hiány és államadósság a világban és Magyarországon is drasztikusan megugrott, a világban a 20%-ot is elérheti a GDP-hez mért államadósság növekedése. A G20 országok államadóssága meghaladhatja a 2. világháborús szintet. Világszerte az államcsőd vagy infláció közötti választás a jegybanki dilemma. A jegybankok most úgy tűnik, hogy a csődtől félnek jobban– emelte ki Németh Dávid, a K&H Bank Nyrt vezető elemzője – éppen ezért igyekeznek besegíteni a válságkezelésbe. A hazai jegybank is eszközvásárlási programba kezdett, főleg hosszabb idejű állampapírokat vett, de vállalati kötvényeket is vásárol. Ezzel próbál olcsó, hosszú finanszírozást nyújtani az államnak és a vállalatoknak.
Kérdés, hogy a növekvő pénzmennyiség milyen inflációt eredményez. Itthon is látszik a pénzmennyiség felfutása az elmúlt évtizedben, ami valamilyen mértékben az inflációban is megmutatkozik. Aggodalomra ad okot, hogy a lakossági inflációs várakozások is emelkednek, ami miatt a forint is célpontba kerülhet. A jegybanknak tehát még okozat kellemetlen perceket az inflációs nyomás.
Összességében az alacsony kamatkörnyezet még jó pár évig még fennmaradhat, az inflációra pedig várhatóan csak későn kezdenek majd reagálni a jegybankok. Ez a magasabb államadósságok miatt azonban még jól is jöhet az országoknak.
