Szellemi vagyon – Látható, értékelhető, védhető? - Összefoglaló

A Joint Venture Szövetség "Szellemi vagyon - Látható, értékelhető, védhető? " c. online konferenciája keretében mutatták be szakértők a nagy, illetve fejlődőképes kisvállalatok számára, hogy a szellemi vagyon is felfedezhető, értékelhető, valamint védeni is szükséges, hiszen az a verseny- és a jövedelemtermelő-képesség egyik motorja. Az előadásokból kiderült, miként lehet a vállalati gazdálkodás körében megjeleníteni a láthatatlan vagyoni elemeket, hogyan lehet építeni ezekre az elemekre a versenyképesség növelése, a mérlegmenedzsment, a cégátalakulás, a cégöröklés és a cégértékesítési folyamatban is.

Láthatatlan vagyon vagy cégspecifikus egyedi tudás?

A versenyképes vállalatok piaci előnyének megszerzésében és fenntartásában kiemelkedő szerepe van a cégspecifikus egyedi tudásnak (CSET), amelyet gyakran láthatatlan vagyonnak is hívnak – állítja Kiss János József. Egy frissen készült európai uniós felmérésszerint ugyanis míg a CSET könyv szerinti értéke mindössze 10-20%, addig ezek hozzájárulása a jövedelmezőséghez 60-70% feletti.

Miközben a hazai vállalatok is sokat költenek a korszerű technológiák (best available technology, BAT) beszerzésére (talán mert ezek láthatók), nem gondoskodnak a cégspecifikus egyedi tudás (CSET) vállalati gazdálkodás körében elvárható és szükséges kezelési feltételeinek kialakításáról (talán mert ez nem látható) – hívta fel a figyelmet előadásában a Glósz és Társa Pénzügyi Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. innovációs és iparjogvédelmi szakértője. Így önkéntelenül is lemondanak a verseny- és a jövedelemtermelő-képesség egyik motorjáról.
A CSET meglehetősen inhomogén vagyon, azonban négy nagy csoportba sorolható:

1. Saját fejlesztésű termékek és szolgáltatások, eljárások, technológiák
2. Működési know-how (cégek kezelési utasítása): szervezeti felépítés, belső folyamatok és eljárások
3. Céges arculat: azonosítást és megkülönböztetést biztosító arculati elemek, kommunikációs és marketing eszközök
4. Üzleti és iparági üzleti kapcsolatok (telefonkönyv): együttműködő partnerek rendszere

A szakértő szerint versenyképesség nem is szerezhető meg az egyedi tudások szakszerű kezelése, azonosítása nélkül. A CSET úgy válhat látható vagyonná, ha

1. iparszerűen hasznosítható
2. műszaki és jogi szempontból szavatolható
3. könyvelt eszköz
4. piaci értéken nyilvántartott
5. üzleti célok szerint védett

Ehhez innovációmenedzsmentre van szükség, hogy a vállalati gazdálkodás számára is hozzáférhető legyen a láthatatlan vagyon.
A CSET-nek egyszerre, egy időben három megjelenési formát is biztosítani kell a vállalati gazdálkodás gyakorlatában, így: (1) tudásként, azaz szellemi alkotásként; (2) eszközként, azaz vagyonként (immateriális eszközök között kell nyilvántartani) és (3) szellemi tulajdonként, azaz vagyoni érték jogként is meg kell jelennie. Ennek megvalósításához van szükség az innovációmenedzsmentre, amely rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyekkel a CSET felismerhető, leírható, vagyonként könyvelhető, piaci értéke megállapítható, szellemi alkotásként védhető, hasznosításának jogi feltételei megteremthetők.

A hazai cégeknél is fel kell ismerni, hogy a termékfejlesztésnél kutatás-fejlesztési tevékenység folyik, ahol innovációmenedzsmentre van szükség. Ennek a beszámolóra is hatása van, hiszen a költségként és ráfordításként elkönyvelt tételeket immateriális eszközként lehet kimutatni, a piaci értékkel nő a cégek vagyona is, ami az eredményeket (EBIT) is növeli, egyúttal adókedvezmény érvényesítését teszi lehetővé.

Cégöröklés és eladás esetében is fontos, hogy a cégben meglévő láthatatlan vagyoni elemek is időben kimutatásra kerüljenek. A vállalati átalakulás folyamatában is fontos szerep jut az innovációmenedzsmentnek, az innovációs potenciál (a humán erőforrás, az üzleti kapcsolatok és a cégspecifikus egyedi tudás) továbbvitelében, fejlesztésében.
A startup cégek életében, a vállalkozásképesség megteremtésében, a befektetők bevonásában szintén segíthet az innovációmenedzsment.

Miként lehet a szellemi vagyon védelméről gondoskodni?

A mostani válságból történő felépülésben is fontos szerep jut majd a kutatás-fejlesztésnek, innovációnak – véli Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Jelenleg a közép-keleteurópai tőkebeáramlásban például a lengyel kkv-nak előnye van, amit részben az magyaráz, hogy a szellemi tőke elemeket jobban kezelik (menedzsment, technológiák, immateriális javak, szellemi tulajdonhoz kötődő jogok értékelése). A lengyel kkv-kat a járványügyi helyzet is másképp érinti az eltérő tőkehelyzetük miatt.

A szellemi tulajdonjogi (IP) vagyonnal tehát a hazai kkv-knak is gazdálkodni kellene. A szellemi tulajdon vagyonértékelésében, illetve az ehhez szükséges metodológia kialakításában az SZTNH is aktívan részt vesz. Ezzel összhangban számos olyan programot és szolgáltatást kínál a hivatal, amelyek a vállalkozások iparjogvédelmi tevékenységét erősítik.

Az EU-ban az elmúlt 4 évben 40%-kal nőtt az IP-alapú ágazatokban dolgozók száma, és nőtt a GDP-hez való hozzájárulásuk is. Ahhoz, hogy Magyarország is szerephez jusson ezen a területen, nem elég a K+F+I oltalmazási tevékenységek ismerete, de fontos végig gondolni azt is, hogy a hasznosítással mit fog kezdeni a vállalat, hogy a jogokhoz kötődő hasznosítás is megvalósulhasson – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula. Az SZTNH nagy hangsúlyt fordít arra, hogy együttműködéssel és támogató tevékenységével segítse és továbbképezze a vállalkozásokat az IP jogok felhasználási lehetőségeit illetően is.

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat