Budapest, 2020. július 16. – A JVSZ Gazdaságstratégiai Bizottságának mini konferenciáján neves szakértők a gazdaság újraindításának körülményeit tekintették át egy nagyvállalat szemüvegén keresztül, illetve a makrogazdasági kilátások szempontjából.

Különböző szakaszokból áll az alkalmazkodás időszaka, a tűzoltástól a restartig, illetve az új normalitás kialakulásáig. Kérdés, hogy mihez lehet visszatérni a gazdasági környezet, a szervezeti működés szintjén – fogalmazott Szabó Csaba a Develor vezérigazgatója, az esemény házigazdája. A tanácsadó cég 200 vállalati döntéshozót kérdezett meg járványt követő gazdasági várakozásairól, amely alapján a cégek közel fele kedvezőtlenebb üzleti lehetőségeket vár.

Milyen gazdasági környezet vár ránk a következő időszakban

Makrogazdasági kilátásokról tartott előadást a COVID-19 járvány tükrében Dr. Halász Ágnes, az Unicredit Bank Hungary Zrt. vezető elemzője. Az elemzők szerint nem rózsás a helyzet. A mostani válság ugyanis több szempontból is rendkívüli, hiszen most látunk először világjárvány által kiváltott recessziót, másrészt várhatóan ez lesz a valaha volt legnagyobb gazdasági visszaesés. Az egyes ágazatokra gyakorolt hatás nagyon széles skálán mozog, van, amelyet teljesen megsemmisített, másokat kevésbé érint. Európában úgy tűnhet, hogy a nehezén túl vagyunk, de további esetleges járványhullámok óriási veszélyt jelentenek a gazdaságokra.

A világban azt látjuk, hogy a járvány továbbra is tombol, új centrumok alakulnak ki, újra erőre kap a vírus. Azt még nem tudni, hogy lesz-e második hullám, és az mennyire lesz súlyos, milyen korlátozó intézkedésekre kerül sor. Újabb lezárások esetén W-alakú válságra van kilátás, jelenleg elnyújtott U-alakú lefutásra számítanak a Unicredit elemzői.

Az ismert tényszámok alapján, ahol a leállások előbb következtek be, ott súlyosabb gazdasági visszaesés történt. Európában az ipari termelés áprilisban 27%-kal esett vissza. A világkereskedelmi forgalom alakulását előre jelző Unicredit indikátor soha nem látott mélységbe süllyedt. Májustól kezdve a helyzet némiképp javulni kezdett, de az éven belül nem lesz V-alakú visszapattanás, a helyreállás fokozatos és nagyon lassú lesz, jó pár hónapig nem érjük el a járvány előtti növekedést.

Jó hír, hogy a kormányok a legtöbb országban hamar meghozták a lépéseket a gazdasági károk enyhítésére. Ennek az atipikus válságnak a sajátossága, hogy ez nem keresleti sokkal, hanem egy azonnali kínálati sokkal indult, amit fiskális és monetáris politikai eszközökkel nehéz enyhíteni. Konkrétan az érintett vállalatok számára lenne szükség támogatásra, hogy megóvják a munkahelyeket. A kormányok ezt jellemzően jól felismerték, a legtöbb országan ugyanazokkal az eszközökkel operálnak. A különbség az egyes országok között a csomagok méretében mutatkozik meg, ott viszont nagyon is, mivel egyes országok nem akarják túlzott mértékben elengedni a fiskális hiányt. Nehéz egyelőre megítélni, hogy melyik stratégia válik be jobban.

A magyar gazdaság teljesítménye idén 8%-kal csökkenhet, mivel kis, nyitott, a feldolgozóipari exporttól erősen függő ország vagyunk, nem tudjuk függetleníteni magunkat a külső sokkoktól. További kedvezőtlen hír, hogy a válság a gazdasági ciklus csúcsán ért minket.

A beruházások és az export nagyjából 15%-kal csökkenhet idén. Az április-májusi havi statisztikák a gazdaság földindulásszerű beszakadásáról árulkodtak, különösen a járműszektorban. A turizmus gyakorlatilag megsemmisült a járvány hatására: áprilisban a vendégforgalom lenullázódott. Májusban kissé javult a helyzet, de a külföldiek elmaradnak, így a bevételkiesés jelentős lesz idén.

A privát fogyasztás nagyjából 4%-kal csökkenhet idén, a munkanélküliség növekedése és a bizonytalan kilátások miatt. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet tehát jó ideig elmaradhat a járvány előtti szintektől. A magyar lakosság ellenállóképessége szerencsére javult az elmúlt években, nagyrészt a reálbérnövekedés és az eladósodottság csökkenése miatt.

A hivatalos munkanélküliségi ráták nem fogják visszatükrözni a valós gazdasági helyzetet. Mivel az Európa szerte alkalmazott állami bértámogatások miatt a munkavállalók jelentős része részfoglalkoztatott lett, vagy kényszerszabadságon van, papíron tehát nem munkanélküli, de jóval kevesebbet termel. Rengetegen április- májusban veszítették el állásukat, őket a statisztikákban nem veszik figyelembe, mivel a kijárási korlátozások miatt nem volt igaz rájuk az a feltétel, hogy akár 2 héten belül munkába tudnak állni. Emiatt 0,8-1 százalékponttal rosszabb lehet itthon a valós munkanélküliségi statisztika.

További kamatcsökkentésre számít az elemző a jegybank részéről, a gazdasági növekedést támogatandó, a forintot így kissé elengedték. Ezen a mostani gyenge szinten maradhat ezért a forint.

Hogyan alkalmazkodik egy nagy cég a válsághoz?

Márciusban egy olyan helyzet állt elő, ami percek alatt megváltoztatott mindent. A Henkelnél is volt krízishelyzet kezelő csapat, ők azonban reklamációs ügyintézéssel, termékvisszahívással foglalkoztak jellemzően, tehát számukra is ismeretlen volt az előállt helyzet – közölte Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Új munkamegoldást kellett kialakítani mindenkinek, a tapasztalatok szerint a home office-ba került munkavállalók keményebben dolgoztak, mint amire valaha számítani lehetett. Szabályozták a munkavégzés körülményeit, új folyamatokat vezettek be. Jelenleg az irodaházba a dolgozók 60%-a mehet vissza, felkészülve a második hullámra bármikor vissza tudnak lépni a szigorítás irányába.

A válság idején a Henkel gyárak 80%-a működött világszerte, kivéve azokban az országokban (például Oroszország, India), ahol a kormányok hoztak ezzel kapcsolatban szigorú intézkedéseket. Sok helyen átálltak három helyett két műszakra, hogy egy fertőzés esetén minél kisebb létszámot kelljen kiváltani.

A Henkel a következő évtizedtől nagyon sokat vár termékinnováció, fenntarthatóság, digitalizáció és vállalati kultúra terén, amely elvárások a pandémia kitörése után kerültek megfogalmazásra a vezetőség részéről. Nagyon erős tisztítás indult el a portfolióban, az akvizíciók továbbra is a stratégiai célok között szerepelnek. A kultúra és a csapat egyértelmű vállalati érték a Henkel számára, a lokális szervezetek döntési joggal való felruházása tehát stratégiai cél.