A Szövetségünk Country Ride rendezvénysorozata a vidéki gazdasági közösségek megerősítését és a KKV-k aktív szerepvállalását célozza meg a hazai és nemzetközi gazdasági vérkeringésben. A miskolci állomáson a résztvevők kormányzati, üzleti és szakmai előadásokon keresztül ismerhették meg a régió gazdasági lehetőségeit és kihívásait.
A rendezvénysorozat miskolci állomását a Miskolc Autóház Kft. Volkswagen márkakereskedésében tartották. Az esemény házigazdája, Sándor Attila, a cég tulajdonosa, ügyvezetője, hangsúlyozta, hogy a Volkswagen csoport elkötelezett a KKV-k támogatása mellett, hiszen árbevételük jelentős részét ezek a vállalkozások biztosítják.
Buday Kollárik Tímea, a JVSZ ügyvezetője, és Seres Nikolett, a szövetség operatív igazgatója köszöntötték a résztvevőket, kiemelve, hogy a Country Ride célja az információszerzés, a tapasztalatcsere és az értékes kapcsolatok építésének lehetősége.
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta: „Az egészséges versengésen túl a közös célok egy irányba állítanak minket. Miskolc egy ilyen közös cél lehet a vállalkozások számára, amely sikeres jövővel vár.”
A régió jelentőségét jól mutatja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több, mint 15.000 KKV cég működik, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében további közel 13.000. A fenti 2 megyében székhellyel rendelkező nagyvállalatok megközelítőleg ugyanannyi munkavállalót foglalkoztatnak, mint az ott működő kis és közép vállalkozások.
Az előadássorozatot megelőzően egy zártkörű egyeztetésre került sor, ahol a résztvevők Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és Szabados Richárd államtitkárral többek között egyeztettek a térséget érintő kormányzati tervekről, szabályozásokról, az e-kereskedelemről és a digitalizáció esetén az állami ösztönzés lehetőségeiről.
Új irányok a magyar gazdaságban: Belső erősödés és KKV-fejlesztés a fókuszban
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének egyik fő pillére a belső konjunktúra erősítése lesz. „A belső fogyasztás helyreáll, az óvatossági motívum csökken, a szolgáltatóipar pedig erőre kap” – fogalmazott.
Ezzel szemben a külső konjunktúra, különösen Németország gazdasága, továbbra is gyengélkedik. „Németország nem jól csinálja a gazdaságpolitikáját, pedig a zöldátállás és a versenyképesség érdekében ösztönzőprogramokra lenne szükség” – tette hozzá.
Demján Sándor Program
Nagy Márton hangsúlyozta a Demján Sándor Program fontosságát, amely 1410 milliárd forint forrást biztosít a KKV-k számára.
A program célja, hogy a hazai vállalkozások méretét és hatékonyságát megduplázza, erősítve azok tőkeellátottságát és exportképességét.
„Van exportáló KKV és exportképes KKV – a kettő nem ugyanaz” – emelte ki, hozzátéve, hogy 16 ezer vállalkozást kell feljebb emelni, hogy a szektor eredményesebb legyen.
A program részeként tőkefinanszírozási és digitalizációs kezdeményezések, exportösztönző programok, valamint kedvezményes hitelkonstrukciók is megvalósulnak.
Új Gazdaságpolitikai Akcióterv
A miniszter bemutatta az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv három fő pillérét:
- Jövedelmek vásárlóerejének növelése: Cél, hogy a háztartások fogyasztási hajlandósága élénküljön.
- Megfizethető lakhatás biztosítása: Támogatott lakásprogramok és hitelkonstrukciók révén.
- A KKV-k fejlesztése: A vállalkozások méretének és hatékonyságának növelésével a szektor erősítése.
Gazdasági kilátások
- 2024-ben: A GDP-növekedés 1% alatt maradhat, részben a német gazdaság gyengesége miatt.
- 2025-ben: Az élénkülő fogyasztás és stabilizálódó beruházások hatására 3%-ot meghaladó növekedés várható.
- A kormány energiaár-védelmi intézkedései és az uniós források felgyorsítása szintén hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez.
Ágazati trendek és kilátások
- Építőipar: Az uniós források hiánya akadályozza az ágazatot, de a belső kereslet és az otthonfelújítási programok támogatást nyújtanak.
- Idegenforgalom: A vendégéjszakák száma 2024-ben meghaladhatja a pandémia előtti szintet.
- Élelmiszergazdaság: Stabilizáció várható 2024-ben, míg 2025-től jelentős beruházási ciklus indulhat az új KAP Stratégiai Terv részeként.
Vállalatfinanszírozás 2024-ben: Trendek, előrejelzések és lehetőségek
Kollega-Tarsoly Dániel, az MBH Bank vállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a vállalatfinanszírozás aktuális helyzetéről és trendjeiről tartott előadást, amelyben számos releváns adatot és előrejelzést osztott meg a résztvevőkkel.
Főbb trendek a vállalati hitelezésben:
- Forgóeszköz-hitelek dominanciája: Továbbra is a forgóeszköz-hitelek aránya a legmagasabb a finanszírozási termékek között, amely a rövid távú forrásigények kielégítését szolgálja.
- Devizahitelek növekedése, támogatott hitelek csökkenése: A devizában nyújtott hitelek aránya emelkedik, míg a támogatott hitelek részesedése csökken.
- Javuló hitelkereslet: A bankok pozitív várakozásokat fogalmaztak meg a hitelkereslet alakulására vonatkozóan.
- Bankrendszeri stabilitás: A magyar bankrendszer stabil alapokkal rendelkezik, amely támogatja a vállalati hitelezés dinamikus növekedését.
Gazdasági előrejelzések:
- 2024 várakozásai: Az amerikai gazdaság ellenállónak bizonyul, míg Európa gyengélkedése folytatódik. Magyarország GDP-növekedése várhatóan 1% alatt marad.
- 2025 lehet a fellendülés éve: Az élénkülő fogyasztás, a beruházások stabilizálódása és a javuló európai konjunktúra hatására a magyar gazdaság 3%-os vagy azt meghaladó növekedést érhet el.
- Kamatcsökkentési lehetőségek: A jelenlegi kamatkörnyezetben szűkült a tér a kamatcsökkentésre, de 2025 második negyedévétől óvatosan újraindulhatnak a mérséklések.
Vállalati beruházási hajlandóság:
- Beruházási tervek: A hazai vállalatok több mint 30%-a tervez új beruházásokat, de ezek aránya alacsonyabb, mint az előző negyedévben.
- Üzleti lehetőségek kiaknázása: A vállalatok negyede találkozott olyan üzleti lehetőséggel, amelyet szívesen kiaknázna.
Ágazati trendek és kilátások
1. Építőipar: A kamatok mérséklődése és a lakáspiaci élénkülés kedvezően hathat, de az uniós források hiánya akadályt jelenthet.
2. Lakáspiac: Az adásvételek száma és a lakásárak emelkedése fordulatot jelez, de az új lakásépítések növekedése még várat magára.
3. Idegenforgalom: 2024-ben a vendégéjszakák száma várhatóan 5%-kal meghaladja a pandémia előtti szintet.
4. Járműipar: A gyenge külső kereslet miatt a szektor helyzete továbbra is kihívásokkal teli.
5. Élelmiszergazdaság: Az ágazat 2024-ben kiegyensúlyozott állapot felé halad, 2025-től pedig jelentős beruházási ciklus indulhat.
Kiemelt támogatási programok:
- Új KAP Stratégiai Terv (2025–2027): Összesen 2 600 milliárd forint projektösszeg generálható, amelyből 50%-ot támogatás, 50%-ot önerő fedez. A támogatásokat előfinanszírozó hitelek jelentős volumenben érkezhetnek, amelyek elősegítik a beruházások felfutását.
A magyar gazdaság és vállalati szektor számára a következő évek kulcsa a stabil bankrendszer, a javuló hitelkereslet, valamint az európai konjunktúra és hazai gazdaságpolitikai ösztönzők megfelelő összhangja lesz. A vállalatok számára most van itt az ideje a hosszú távú tervezésnek és a beruházási lehetőségek kiaknázásának.
Kitörési pontok a KKV-k számára – digitalizáció, fenntarthatóság és együttműködés
A „KKV kitörési pontok – irányok és jövőkép” című panelbeszélgetés résztvevői – Besztró Szabolcs (stratégiai és operatív igazgató, társtulajdonos, Billingo Technologies Zrt.), Földi-Tamás Ildikó (kommunikációs vezető, Generali Biztosító, a Generali EnterPRIZE program vezetője), Illés Zoltán (mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgató, MBH Bank) – megosztották gondolataikat a KKV-szektor fejlődését leginkább érintő területekről. A beszélgetést Dr. Csorbai Hajnalka (stratégiai igazgató, OPTEN; JVSZ elnökségi tag) moderálta. Az esemény középpontjában a digitalizáció, kockázattudatosság, fenntarthatóság (ESG) és az együttműködés szerepe állt.
Főbb témák és tanulságok
1. Digitalizáció – lehetőség vagy költség?
Kihívások: A magyar KKV-k digitális érettsége az európai átlaghoz képest alacsonyabb, és sok vállalkozás számára a digitalizáció továbbra is költségelemként jelenik meg.
Lehetőségek: A Billingo tapasztalatai szerint a kötelező digitális megoldások – például a számlázóprogramok – terjedése pozitív irányba mozdította el a piacot, de az innovatív, versenyképességet növelő digitális eszközöket még kevesen alkalmazzák.
Támogatás: A kormányzati programok és a piaci szereplők edukációs tevékenysége elősegíthetik a digitalizáció terjedését, különös tekintettel az ESG-riportingra és a technológiai fejlesztésekre.
2. Kockázattudatosság és biztosítás
Jelenlegi helyzet: A magyar KKV-k 60%-a nem rendelkezik vagyon- vagy felelősségbiztosítással, ami komoly kockázatot jelent. A biztosítások hiánya sokszor nem az árakon múlik, hanem a szemléletformálás hiányán.
Javaslatok: A Generali célja, hogy a biztosítást az üzleti fenntarthatóság alapvető elemévé tegye, különösen olyan területeken, mint a kiberkockázatok és a természeti katasztrófák kezelése.
3. Fenntarthatóság (ESG) – hosszú távú stratégia
Fenntarthatósági tudatosság: Az ESG (környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás, vállalatirányítás) szempontjai a KKV-knál még gyerekcipőben járnak, gyakran a legalapvetőbb lépésekre korlátozódnak, mint a szelektív hulladékgyűjtés.
Támogatások és programok: A Generali EnterPRIZE programjában eddig több mint 400 cég vett részt, fenntarthatósági projektjeik megvalósításához 7 millió forintos támogatást nyújtva. Az MBH Bank edukációs kampányokkal és ESG-specifikus díjakkal ösztönzi a fenntartható gondolkodást.
4. Együttműködés és közösségek ereje
Kapcsolatépítés: A KKV-k számára az üzleti közösségekben való részvétel kritikus fontosságú. Ezek a fórumok lehetőséget teremtenek a tapasztalatcserére, az üzleti kapcsolatok építésére, valamint innovatív együttműködések kialakítására.
Sikertörténetek: Az eseményen bemutatott példák rávilágítottak arra, hogy a KKV-k közötti együttműködés miként vezethet új üzleti modellekhez és piacbővítéshez.
Konklúzió és javaslatok
Digitalizáció: A KKV-kat ösztönözni kell a digitális eszközök elfogadására, és szemléletváltásra van szükség, hogy ezeket ne költségelemként, hanem versenyképességi eszközként kezeljék.
Kockázattudatosság: A biztosítás és a kockázatkezelés integrálása az üzleti működésbe elengedhetetlen, különösen a kiberbiztonsági és természeti katasztrófákhoz kapcsolódó kockázatok esetében.
Fenntarthatóság: Az ESG-szempontok beépítése hosszú távon versenyelőnyt jelenthet, de ehhez támogatásra és edukációra van szükség.
Együttműködés: Az üzleti közösségek és hálózatok ereje felbecsülhetetlen a KKV-k fejlődésében, hiszen ezek a fórumok elősegítik a jó gyakorlatok megosztását és az innovációt.
A beszélgetés világosan rávilágított arra, hogy a KKV-k sikeressége a digitalizáció, a fenntarthatóság és az együttműködés háromszögében rejlik. Az esemény tanulságai szerint ezek a területek azok, amelyek előrevihetik a szektort, megerősítve versenyképességét és hosszú távú fenntarthatóságát.
A JVSZ Country Ride miskolci eseménye rávilágított, hogy a KKV-szektor számára a digitalizáció, a fenntarthatóság és az együttműködés kiemelt kitörési pontok. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a belső fogyasztás helyreállításának és a KKV-k méretnövelésének fontosságát. A résztvevők az ESG, a vállalati biztosítások, valamint az üzleti közösségek és együttműködések szerepéről osztották meg tapasztalataikat. Az esemény fő tanulsága, hogy a magyar gazdaság növekedésének kulcsa a KKV-k innovációs képességének és tudatos működésének erősítésében rejlik.
Szövetségünk Country Ride rendezvénysorozatának következő állomása december 2-án Tatabányán folytatódik Varga Mihály, miniszter úrral. Minden érdeklődőt várunk szeretettel!
