Gazdasági adatok és ami mögöttük van

Budapest, 2020. július 8. – A JVSZ Tőkeexport Bizottságának nyílt ülésén Kovács Krisztián, a KSH Elemzések és tartalmak szerkesztőségének osztályvezetője mutatta be a KSH makrogazdasági számainak, adatainak létrejöttét, módszertani kérdéseit.

Inkább másodközlésben találkozunk a KSH adataival, ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy adott mutató hogyan jött létre, milyen adatokból. Ezekre a kérdésekre kaphattak választ a JVSZ nyílt ülésének résztvevői a KSH szakértőjétől.

A legnagyobb volumenű adatgyűjtés a népszámlálás, amire utoljára 2011-ben került sor, legközelebb jövőre esedékes a teljes népesség megkérdezése. Ezek az adatok felhasználásra kerülnek egyéb mutatók felhasználásához is. A 2021. évi népszámlálás különbözni fog a korábbiaktól, mert már nem csak kérdőív segítségével kérdezik ki a lakosságot, hanem adminisztratív adatokat is felhasználnak majd. Ez a módszertan az EU-ban már általános, elenyésző azon országok száma, ahol csak kérdőív, vagy csak adminisztratív nyilvántartási adatok kerülnek felhasználásra népszámláláskor. Az adatgyűjtések közül kiemelkedik még a mikrocenzus, vagyis a „kis népszámlás”.

A statisztikai célú adatgyűjtéseket a 2016. évi CLV. törvény, a statisztikai törvény szabályozza. Cél, hogy egy adott témakörből lehetőség szerint egy szervezet gyűjtsön adatot, amit a többi szervezet átvehet. Az adatfelvételek kormányrendeletekkel szabályozottak, de vannak kormányrendeleten kívüliek is.

GDP számítás

Hazánk GDP-je 2013-2015-ben elsősorban a járműgyártás miatt emelkedett, ez az elmúlt 2-3 évben megváltozott, már nem az exportra termelés, hanem a belső fogyasztás tekinthető a növekedés motorjának. A háztartások fogyasztása a béremelkedésnek köszönhetően emelkedett. 2020 I. negyedévében a GDP 2,2%-kal növekedett, bár ekkor még a járvány hatása ezt az időszakot részben érintette.

A GDP a nemzeti számlák rendszerének a fő terméke, ez a csúcsmutató. A főáramú közgazdaságtan szerint objektíve ezzel ragadható meg egy gazdaság teljesítménye. Uniós jogszabály által elfogadott módszertani gyűjtemény (ESA2010) szabályozza a számlák összeállítását. A negyedéves gyakoriságú mutató számítása részben becsléssel történik, ágazati adatgyűjtések és statisztikai adatok alapján. A GDP folyóáron, illetve előző évi árakon számítódik, termelési és felhasználói oldalról. A negyedéves adatokból lehet számítani éves adatot, összeadhatóak, a IV. negyedéves GDP-adattal együtt a negyedéves adatok alapján becsült éves GDP változás is közzétételre kerül. Az éves GDP kiszámításához az éves teljesítménystatisztikai adatokra is szükség, ami alapján előzetes adatok a tárgyévet követő szeptember végén publikálhatók.

A nemzeti számlák figyelembe veszik a szürkegazdaságot is becslések segítségével. Új adatfelvétel esetén akár visszamenőlegesen is felülvizsgálható a mutató.

Bemutatásra került a felhasználási oldal (háztartások fogyasztása, közösségi fogyasztás, bruttó felhalmozás, stb.) és a termelési oldal (mezőgazdaság, ipar, építőipar, szolgáltatások, stb.) részterületeinek hozzájárulása GDP növekedéshez. Felhasználás oldalon a háztartások fogyasztása, termelői oldalon a szolgáltatások húzták fel az idei első negyedévben a GDP-t.

A GDP mellett több más csúcsmutató is létezik, de ezek az elmúlt évtizedek során háttérbe szorultak. A bruttó nemzeti jövedelem, a GNI mutató a ’70-es, ’80-as évben még kiemeltnek számított. A GNI a GDP mutatóból vezethető le. A két mutató között a nagy tőke- vagy munkaerő-exportőr országok esetében jelentős lehet az eltérés. Hazánkban inkább jövedelemkiáramlásról beszélhetünk: 1995 óta a GNI összege mindig kisebb volt, mint a GDP, főként a tőkejövedelmek negatív egyenlege miatt. Vannak olyan országok, ahol a GNI-GDP rés pozitív, ahol a külföldön dolgozók részaránya magas, mint például Pakisztán vagy Banglades esetében.

A nemzeti számlák rendszerében a beruházások fogalma nem létezik, ott bruttó állóeszköz-felhalmozás a neve, és nem is azonosak teljesen. Eltérést okoznak nagyrészt a K+F ráfordítások egy része, a pénzügyileg lízingelt eszközök beszerzése, a használt tárgyi eszközök és az immateriális eszközök adásvételének egyenlege, melyek együttesen nagyjából 20%-át teszik ki a bruttó állóeszköz-felhalmozásnak. Nemzetközi összehasonlítás kapcsán a sajtóban a beruházások esetén a bruttó állóeszköz-felhalmozás adatai kerülnek kimutatásra.

Fogyasztói kosár

A fogyasztóiár-változás számításának alapja a fogyasztói kosár, amit a háztartások fogyasztási szerkezete alapján állítanak össze. 2020-ban a tíz legnagyobb súlyú termékcsoport a kosárban a járműalkatrész, -üzemanyag (7,1%), a dohányáruk (5,2%), a hús, hal, készítmények (5,1%), a szeszes italok (5,1%), a lakbér és lakásszolgáltatás (5%), a cereáliák és édességek (4,7%), a testápolási és egészségügyi szolgáltatások (4,5%), a zöldség, gyümölcs (4,1%), a testápolási és egészségügyi cikkek (4,1%) és a házon kívüli étkezés (4%) voltak.

A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszereket, mint például internetes gyűjtést, internetes adatbázisokat, telefonos, illetve e-mailes felkeresést alkalmazunk az adatgyűjtéshez.

A fogyasztói kosár összetétele országonként eltérő. Az Eurostat kidolgozott egy módszertant a tagállamok mutatóinak harmonizálásához, összehasonlításához (HICP). Ehhez néhány reprezentánsra előírt szabályt, például a lakásár és szerencsejáték árának változását nem tartalmazza.