Budapest, 2021. január 27. – A fenntartható fejlődési célokról, azok felülvizsgálatáról tartott online nyílt ülést a JVSZ Környezetvédelmi Bizottsága, melyen értékelték az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesülését és előrehaladását, továbbá bemutatásra kerültek a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvénypiacok és üzleti lehetőségek.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesülésének és előrehaladásának értékelése

Rendkívüli ütemben gyorsuló világban élünk - erre hívta fel a figyelmet előadásában Kőrösi Csaba társadalmi és gazdasági működésünk néhány jellemző adatán keresztül, melyek mindegyike visszaköszön földünk ökológiai rendszerének állapotában is. Ahogy jelenleg működünk, az 1,7 Földnyi erőforrás felhasználást jelent, ez optimális esetben nem lenne nagyobb egynél – figyelmeztet a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője.

A biodiverzitás hanyatlása csak most kerül a figyelem középpontjába, holott a hatodik kihalási hullám elején járunk! Évenként az összes magyarországi termőtalaj másfélszeresét veszítjük el globális mértékben. Mindez a társadalmi problémamegoldó rendszereinket is túlterheli, ami konfliktusok kirobbanását, tömeges migráció kialakulását eredményezi.

Pályamódosításra van tehát szükség. Erről szólnak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok, mellyek egy globális jövőképet kívánnak felvázolni, az egyes országoknak ezen keretek között kell saját fejlődési pályáikat meghatározniuk.

A fejlődési célok teljesülését vizsgáló 2019-es jelentés szerint sokkal lassabb a végrehajtás üteme, mint ami a fordulathoz szükséges lenne. Olyan vészjóslatok olvashatók ki a jelentésből, mint hogy 2030-ra 700 millió embernek kellene elhagynia a lakhelyét vízhiány miatt. A globális fogyasztás és annak lábnyoma rohamosan nő. Néhány cél esetében kisebb javulás is megfigyelhető, például az egészség cél esetében, de az energiához való hozzáférés is javult, a nyomornegyedekben élők száma pedig szintén csökkent.

A fejlődési célok előrehaladását alapvetően írja át azonban a COVID. A szegénység felszámolása, az egyenlőtlenség csökkentése, az éhezés megszűntetése, az egészségügyi célok, a minőségi oktatás, de a vízhez való hozzáférés terén is jelentősen romló mutatókról lehet beszámolni. Az adósságállomány és a munkanélküliek száma brutálisan megugrott. Pozitívum, hogy némileg tisztult a városi levegő, csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása és csökkent a fogyasztás is. Emellett a szárazföldi és vízi biodiverzitás terén is némi javulás történt 2020-ban. Ugyanakkor 80 millióra nőtt a menekültek száma és 270 millióra az elvándoroltak száma, ami szintén a társadalmi mutatók meredek romlását mutatja.

Ahhoz, hogy fejlődésünk fenntartható legyen, Kőrösi Csaba szerint mind az 5 tőkefajtát megfelelően kell kezelni: a humántőkét, a társadalmi tőkét, a természeti tőkét, az épített tőkét (infrastruktúra) és a pénztőkét is. Egyik sem indulhat hanyatlásnak. A fenntartható fordulat elkerülhetetlen, a pályamódosítást magunkért kell megtennünk – zárta gondolatait igazgató úr.

A fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvénypiacok és üzleti lehetőségek bemutatása 

A fenntarthatósághoz kötött kötvényeket mutatta be Lukács Ákos, a Deloitte Zrt. Fenntarthatóság és Klímaváltozás üzletágvezetője, a JVSZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Ezekkel a kötvényekkel bármilyen vállalati tevékenység megfinanszírozható, a tudományosan alátámasztott fenntarthatósági célokat a kötvény kibocsátója határozza meg. A célok nem teljesülése esetén a büntetés a kötvény kamatában jelenik meg.

Kötvények négy nagy típusra oszthatók úgy, mint zöld kötvény (green bond), társadalmi kötvény (social bond), átállási kötvény (olyan vállalatok bocsátják ki, akik jelenleg nem zöldek és a fenntartható átállásban érdekeltek a jövőben, fő céljuk a nehézipar dekarbonizációja) és fenntarthatósági kötvény (bevételéből társadalmi és zöld projektek finanszírozhatók). Lukács Ákos ismertette az egyes kötvénytípusok kibocsátási elvrendszerét, továbbá példákat és standardokat is bemutatott.

Ezen kötvények piaca ma még nehezen mérhető, de a kibocsátások volumene évről évre jelentősen nő. 2021-ben erős növekedést várnak globális szinten, ami elérheti a 450 milliárd dollárt.

A nagyvállalati és kormányzati fenntarthatósági célok elérése nem valósítható meg a ma ismert technológiákkal, ezért a pénzügyi eszközök szerepe nagyon nagy, amivel a diszruptív technológiák megfinanszírozhatók – véli Lukács Ákos.