EU-elnökség után, járvány közben, választások előtt – látlelet a német gazdaságról
Budapest, 2021. február 25. – A koronavírus járvány német gazdaságra gyakorolt hatásáról, a német EU-elnökség által elért eredményekről, a német-magyar gazdasági kapcsolatokról és az idei választásokról tartott előadást Juhász Imre, az ITM munkatársa, volt külgazdasági szakdiplomata a JVSZ Külgazdasági Bizottságának nyílt ülésén.
Minden, ami Németországgal történik, az hazánk szempontjából is nagyon fontos, hiszen külkereskedelmi forgalmunk közel 30%-a Németországgal zajlik – vezette fel az előadást Dr. Batizi György, a JVSZ Külgazdasági Bizottságának elnöke. Új éra következik az Angela Merkel korszak végével, aki 2000-2018 között a CDU elnöke volt, 2005 óta pedig Németország kancellárja. Ezzel a második leghosszabb ideig regnáló kormányfő Helmut Kohl után.
Az elmúlt fél évben német elnökség volt az EU-n belül. Egy német EU-elnökség mindig nagy esemény, hisz másképp készülnek az országok egy német, vagy egy francia elnökségre, mint a kisebb országok vezette elnökségre. Ezeket a várakozásokat némiképp keresztül húzta a koronavírusjárvány.
Az egyik legnagyobb eredmény a 7 éves költségvetés és az Újjáépítési Alap elfogadása volt. További, a német elnökség alatt elért eredmény az EU-Brexit megállapodás aláírása és az EU-kínai beruházási megállapodás létrehozása. Kína a nemzetközi kereskedelemben egyre meghatározóbb, így a hozzá fűződő viszonyt érdekében áll Európának rendezni.
A járvány hatása a német gazdaságra
A járványhelyzet gyakorlatilag olyan nehéz, mint hazánkban, bár lakosságarányosan az esetszámok kedvezőbbek. A koronavírus, különösen a brit mutáns jelenléte miatt a járvány tartós elhúzódásával kell számolni, annak minden gazdasági következményével együtt. Németországban is elég nagy az elégedetlenség és türelmetlenség, amire már mozgalmak is épültek. Az oltóanyaggal való ellátottság szintén hasonló hazánkéhoz.
Ami a gazdasági növekedést illeti, 2020-ban -4,9% volt a német visszaesés, az eurózónában ez -6,8%, az EU egészét tekintve -6,3%, Franciaországban -8,3%, Olaszország -8,8% volt. Az idei évre Németországban 3,2%, az eurózónában 3,8%, az EU egészében 3,7%, Franciaországban 5,5% növekedést prognosztizálnak.
Németország gazdasági dinamikája azonban 2017 óta csökken. A mostanit meghaladó mértékű recesszió 2008-ban volt, akkor a visszaesés mértéke 5,7% volt. A foglalkoztatottak száma 2005 óta folyamatosan nőtt, 2020-ban 1,1%-kal csökkent. Az állami költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya 0,9%, előtte utoljára 2013-ban volt deficit, azóta folyamatosan bevételi többlete volt.
A válság különböző mértékben érintette az egyes ágazatokat. A legsúlyosabban a közúti járművek és alkatrészeik és a gépek, berendezések ágazatot, vagyis a két legfontosabbat érintette. Még a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban is csökkent a teljesítmény, bár ott a legkisebb mértékben. Az iparban foglalkoztatottak száma, a munkaórák száma szintén csökkent.
Az állami adósságkvóta szintén a hazaihoz hasonlít: a 2010-es 80% feletti GDP-arányos államadósság 2019-re 60%-ra csökkent, majd 2020-ban 70%-t meghaladó lehet a mutató.
A német külkereskedelmen belül a kivitel 9%-kal, a behozatal 7%-kal csökkent, a kiviteli többlet jelentősen, 180 milliárd euró alá csökkent. A német kiviteli többlet az USA-ba, Franciaországba és az Egyesült Királyságba a legjelentősebb, míg Kína esetében ez fordított, ma Kína a legfontosabb szállítója Németországnak.
A visegrádi országokkal folytatott áruforgalmat tekintve a cseh és a szlovák forgalom csökkenése erőteljesebb, míg hazánkban a visszaesés kisebb mértékű volt, a lengyeleknél szinte stagnáló forgalomról lehetett beszélni az elmúlt két évben.
A német autóipar termelése 25%-kal csökkent, ugyanennyivel csökkent az exportja is. Az elektromos meghajtású autók száma és részaránya ezzel szemben nőtt. A német kamarák konjunktúra felmérései szerint az iparvállalatok várakozásai jóval kedvezőbbek, mint a szolgáltatóké. A kamarák szövetsége jóval 3% alatti idei gazdasági növekedést feltételez.
A magyar-német gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok 2020-ban
A magyar export 3,9%-kal, az import 8,8%-kal csökkent 2020-ban. A német befektetések hazánkban főleg járműiparba és egyéb feldolgozóiparba érkeznek. Korábban még arra lehetett számítani, hogy a termelési és beszállítói kapacitások egy részét visszaterelik Ázsiából Európába, mostanra ez a várakozás azonban halványulni látszik.
2021: Választási szuperév
A szövetségi parlamenti választásokat megelőzi, vagy azzal párhuzamosan kerül megrendezésre hat tartományi választás is. A pártok népszerűségét a CDU/SCU vezeti, amit a Zöldek az SPD követnek. Szóba kerültek a lehetséges koalíciós lehetőségek, kancellárjelöltek, valamint az új kormány és a német társadalom előtt álló kihívások is, kezdve az elharapódzó költségvetési hiánytól, a klímaváltozáson át, a versenyképesség fenntartásáig.
