Sajtóközlemény

Budapest, 2015. március 10. Az EKAER rendszer legnagyobb problémája, hogy a bevezetés körüli bizonytalanságok következményei kizárólag a vállalatokat terhelik, akkor is, ha mindent megtettek annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a szabályozásnak – állítják egybehangzóan a szakmai szervezetek, a tanácsadói szektor és a logisztikai szféra képviselői. A piaci véleményeket és gazdasági racionalitást is figyelembe vevő módosítások nyomán az áruértékesítést követő bejelentési rendszer határértékei kedvezőbbek lettek és számos nyitott kérdést sikerült rendezni, de a kockázat még jogkövető magatartás esetén is jelentős. A JVSZ javaslata szerint ilyen esetekben a NAV tekintsen el a szankciók alkalmazásától, a méltányos eljárás feltételeit pedig célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni.

Az EKAER-re vonatkozó NGM rendeletben az új rendelkezések számos, a gyakorlatban felmerülő kérdést megfelelően rendeztek, emellett üdvözlendő, hogy több ponton egyszerűsödött a rendszer. Ugyanakkor továbbra sem kevés a nyitott jogalkalmazási kérdés- emelte ki Csuri Ferenc, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségi tagja, a KLUDI Szerelvények Kft. ügyvezető igazgatója. Az új szabályok több jelentős változást hoztak - pl. láncügyletek bejelentése -, az ezekre való felkészülésre azonban időre van szükség. Egyúttal az eddig jelzett problémákra kapott válaszokat is újra kell értékelni aszerint, hogy az új rendelkezések fényében megállják-e a helyüket. Ennek megfelelően az új szabályok azt is jelentik, hogy mind az adóhatóság, mind az érintett vállalkozások módosítani kénytelenek informatikai rendszerüket, amelynek munkaigénye miatt a március 1-jei éles rendszerindulás vélhetően vállalkozások tömegeinek okozott komoly gondot. Mindezek miatt a JVSZ javasolja, hogy a NAV tekintsen el a szankciók alkalmazásától, ha az érintett vállalkozás a körülményekhez képest mindent megtett az előírások teljesítése érdekében. Ezt, illetve a méltányos eljárás feltételeit célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni.

dr. Vásárhelyi Árpád, a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. ügyvezető igazgatója szerint a módosított EKAER szabályok pozitívumaként elmondható, hogy a megemelt 5 milliós határérték sokkal közelebb áll a logisztikai piac valós gazdasági aktivitásához, jobban lefedi a gyűjtőszállítás problémáit. Az EKAER rendszer alapproblémája, hogy az információk összegyűjtése igényel sok időt, hiszen így is meg kell győződni arról, hogy az áru biztosan nem éri el a határértéket, akár szállítmányozóról akár egy-egy vállalkozásról van szó. Nagy kérdés, hogy a még ki nem hirdetett, de módosítani tervezett kockázatos termékek köre hogyan változik majd. Várhatóan újabb termékkörre terjedhet ki a bejelentési kötelezettség és az áru értékének 15 százalékát kitevő, legalább 45 napos kötelező biztosítékadás legalábbis nagyban befolyásolja a cégek cash-flow tervezését. Éppen ezért mindenkinek, aki teheti, érdemes bejelentkeznie a mentességet biztosító köztartozásmentes adatbázisba még március 10-ig. Egyedül így van esély arra, hogy a megjelenő szabályok a lehető legkisebb mértékben bolygassák meg a vállalkozások pénzügyi tervezését.

Kalocsai Zsolt, a JVSZ elnökségi tagja, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója szerint nagyon fontos, hogy a módosított szabályok nyomán felmerülő kérdésekre minél előbb megszülessenek az adóhatóság válaszai, hogy vállalkozások ennek megfelelően, a jogértelmezési kockázattól mentesen járhassanak el a jövőben a közúti fuvarok kapcsán. Az eddig megismert változások sok kérdéses pontot tisztáztak; gazdasági értelemben racionálisabb értékhatárok kerültek be a szabályozásba. A tömegadatok figyelembe vétele a kötelezettség megállapításánál továbbra is inkább az ellenőrzési célokat szolgálja, mivel az áfacsalások kívánt mértékű visszaszorítását pusztán forint határértékek megadásával is el lehetett volna érni. A nagyvállalkozások – minimálisan 50 milliárd forintos nettó árbevétel és a saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel legalább 40 milliárd forint - számára jelent könnyítést az április 1-től induló egyszerűsített bejelentés, itt sokat jelentett volna, ha mindez már március 1.-jén hatályba tud lépni. Az áru megérkezését elegendő a megérkezést követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az EKAER szám érvényességi idején belül bejelenteni és a fuvarozás megkezdéséig a termék megnevezése, valamint vámtarifaszáma is módosítható. Fontos lett volna a módosítás lehetőségét kiterjeszteni a kirakodási címre, sőt akár a címzett személyére is, mivel ezek – például időjárási körülmények függvényében is – változhatnak a szállítás során.

dr. Vásárhelyi Árpád szerint az EKAER rendszer legnagyobb problémája, hogy nem a trükközők kerültek célkeresztbe, a jogkövetően működő cégekre újabb nagy teher hárult, s a szabályozás későbbi paraméterezésével akár újabb jelentős kör vonható be a jövőben is. A Schenker példája azt mutatja, hogy egy 400 főt foglalkoztató logisztikai cégnél csak az EKAER megfeleléshez 12 munkatársat kellett bevonni, felkészíteni, irodát, hardvert biztosítani számukra. Az IT rendszerek programozása, majd újraprogramozása pedig szintén beruházást kívánt, és mindezek ellenére a rendszer éles bevezetésének halasztása nélkül minden igyekezet ellenére is a cégeknek kell viselniük a kockázatokat, hiszen nem volt elegendő idejük a felkészülésre.

***

Háttér-információ

RSM DTM Hungary Zrt.

Az RSM DTM Hungary Zrt. az egyik legdinamikusabban fejlődő, független, magyar tanácsadó társaság, az egyik legnagyobb nemzetközi tanácsadói szolgáltató, az RSM International hálózatának független partnere, mely a világ 112 országában van jelen.

Az RSM DTM Hungary Zrt. tevékenysége a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően lefedi a pénzügyi tanácsadási szolgáltatások teljes spektrumát, átfogva az adótanácsadás, könyvvezetés, bérszámfejtés, könyvvizsgálat, pénzügyi tervezés és képviselet, valamint a HR tanácsadás területét. A társaság a nemzetközi számviteli és adózási szabályok területén kialakított tudásának eredményeképpen egyaránt stabil tanácsadói hátteret biztosít a magyar és a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások részére.

Joint Venture Szövetség

A Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok - részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok - érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult, 1986-ban klubként létrehozott, majd szövetséggé fejlődött szervezet önkéntesen belépő tagsággal, politikamentesen és nem nyereségorientált alapon működik.
Ma már jelentős a tisztán magyar tulajdonú vállalatok tagságának száma is.

Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft.

A Bécsben alapított Schenker egyik alapítója is magyar, ezért a cég már 1874-ben fiókot létesített Budapesten. Csupán az 1948-as államosítások lehetetlenítették el a magyarországi működést.

A magyar Schenker rendszerváltás utáni története 1992-ben indult újra, amikor is az osztrák Schenker cég kirendeltséget alapított Schenker Hungária néven, mely cég aztán kisebb nagyobb átalakulások, névváltoztatások után alakult újjá immáron Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. néven, 2001-ben.

TOVÁBBI TÁJÉKOZTATÁS:

Váradi Edina
RSM DTM Hungary Zrt.
  Morvay Szilvia
Babel Communications