Egy hónap türelmi idő az online számlázókra! – jelentette be Varga Mihály, a JVSZ vállalatvezetői fórumán
Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) társelnöke vállalatvezetői fórumon tartott előadást a gazdasági kormányzat aktualitásairól, ahol Tálos Péter a JVSZ elnökének köszöntőjével vette kezdetét az esemény. A Miniszter Úr a „biztonságos növekedés” költségvetése mellett bemutatta a következő négy év gazdaságpolitikájának fő pilléreit, továbbá bejelentett egy egy hónapos türelmi időt a cégek online számlázásra való teljes átállására.
Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke három pontot fogalmazott meg nyitóbeszédében, melyek véleménye szerint fontosak a hazai üzleti körök számára, a növekedés, stabilitás valamint a kiszámíthatóság fenntartása miatt. Ez a három pont a társadalmi stabilitás, az európai gazdasági közösséghez való tartozás, és az elmúlt években elkezdett gazdaságpolitika folytatása. Ez utóbbi kifejtésére Varga Mihály, pénzügyminisztert kérte fel.
Célok és pillérek
A korábbi kormányzati ciklusok tapasztalatai alapján, az új kormány komoly és nagy célokat tűzött ki maga elé - kezdte beszédét Varga Mihály. A korábbi szemléletváltás, - ami az első kormányzati ciklusban indult és nagy szerepe volt a válságból való sikeres kilábalásnak -, továbbra is meghatározója lesz a következő négy évnek. Két nagy távlati cél elérését kell megvalósítani a jelenlegi kormányzati ciklusban. Az egyik az életszínvonal további emelése, a másik a hazai vállalatok esélyének megteremtése a világpiacon való sikeres szerepléshez. A távlati célkitűzések megvalósításának alappillérei a versenyképes gazdaság, az innovatív vállalatok és a megfelelő szintű munkabér kialakítása. Az innováció jelentőségét és az erre irányuló kiemelt kormányzati figyelmet, a külön tárca kialakítása is mutatja. A cél, a beruházási lendület fenntartása és annak további fokozása, mindemellett pedig a termelékenység bővülése, ami létszámban mérhető bővülést is hozhat.
A megvalósítás kiindulópontja, a stabil és fegyelmezett államháztartás fenntartása. Erre építve, a hatékonyság és termelékenység növekedése és ebből adódóan a bérszínvonal emelkedése a cél. Ehhez minden alap adott. Tavaly 4 százalékkal bővült a gazdaság, az idei év első negyedévében pedig már 4,7 százalékos volt a növekedés. A külső- és belső egyensúlyi folyamatok kedvezőek. Az Unió 28 tagországából mindegyik növekedési tartományban van. A hazai reálbérek 10,3 százalékkal nőttek és ez a tendencia idén is folytatódik a foglalkoztatottság bővülése mellett – mondta el Varga Mihály.
Teljes foglalkoztatottság, növekvő bérek
Jelenleg 4,4 millió polgár rendelkezik munkahellyel, 69 százalék a foglalkoztatási ráta, de még négy nagy területen van bővülési lehetőség. A foglalkoztatottság további fokozásának alapja az a 6 éves bérmegállapodás, amely a kormányzat és a munkáltatók között jött létre a közterhek csökkentése és a bérek felzárkóztatása érdekében. A jövedelmi – és területi különbségek kisebbek lettek ennek következtében. A szociális hozzájárulás mértéke várhatóan tovább csökkenhet jövőre, a jelenlegi 19,5 százalékról 17,5%-ra. A háztartások fogyasztása, jövőre várhatóan 4,8 százalékkal bővül, emelkedő reáljövedelmek segítik a folyamatot, amely hátterében a vállalatok működésének hatékonysága áll.
Jelenleg 3,7 százalék a munkanélküliség, sőt, a gazdaság egyes területein már munkaerőhiány van. Ezért mozgósítani kell azokat a tartalékokat, melyek a hazai rendszerben még megtalálhatóak – tette hozzá. Egyik ilyen megoldás lehet a jelenlegi munkanélküliek (170 ezer ember) átképzési programokkal való támogatása és visszasegítése a munka világába. A közfoglalkoztatási szféra szűkítése és a piaci foglalkoztatásba való átsegítés ugyancsak megoldás lehet. A nyugdíjas foglalkoztatás támogatása, a köztehermentes alkalmazás bevezetése, a nők foglalkoztatásának támogatása, valamint a távmunka és részmunka vállalásának ösztönzése pedig szintén megoldásként szolgálhat. Mindemellett, az európai országokból toborzott külföldi munkavállalók alkalmazása is támogatandó terület.
A biztonságos növekedés költségvetése
A biztonságos növekedés költségvetése – így jellemezte a Miniszter Úr az idei költségvetést. Ez a tartalékok növelését és a beruházások folytatását, mintegy 4000 milliárd forint értékben, jelenti. Közútfejlesztések, autópálya fejlesztések (pest megyére külön keretet biztosítva), iparstratégia támogatása, vállalkozásfejlesztés, digitális infrastruktúra kialakítása, beszállítói program, egészségprogram folytatása, turisztikai és oktatási beruházások a beruházáspolitika fő pillérei.
Miniszter Úr elmondta, hogy a munkaterhek csökkentése és a személyi jövedelemadó, valamint társasági adó mérséklése és egy kulcsossá tétele, a foglalkoztatottság és a bérszínvonal emelését segítették elő. A közösségi szükségleteket ezért inkább a fogyasztási típusú adókból kell finanszírozni. Ebből adódik, hogy az ÁFA továbbra is egy fontos bevételi forrás, de ennek ellenére a kormány korábban egyes területeken tudta az adókulcsot mérsékelni. A kormány kész megvizsgálni a JVSZ azon felvetését, hogy az év végi adófeltöltés időbeli átstrukturálásra kerüljön, hiszen mindkét fél érdeke, hogy az adóbevételek egyenletesebb eloszlásban érkezzenek meg a költségvetésbe.
A következő időszakban azok a programok, pályázatok, amelyek korábban nem valósultak meg, újra kiírásra kerülnek, valamint a visszatérítendő forrásokra is számítva, újabb lendületet adva ezzel a kkv szektornak. Hosszú távon azonban a finanszírozási struktúrának át kell alakulnia és a támogatások mértékének kisebb súllyal kell, hogy szerepeljenek a vállalkozások terveiben – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.
Az online számlázás esetében, egy hónapos türelmi időre számíthatnak a piaci szereplők, ezt követően azonban fokozott ellenőrzések kezdődnek. A feketegazdaság jelenleg 20 százalékos arányát tovább kell csökkenteni, ehhez pedig a pénzforgalommal kapcsolatos rendszerek adóhatósághoz való bekötése az egyik legjobb módszer.
