SAJTÓKÖZLEMÉNY
NGM: stratégiai cél a turizmus GDP-hez való hozzájárulásának növelése
Gerendai: a Sziget ideje alatti egy főre jutó költések a külföldi vendégek részéről dupláját jelentik annak, mint amennyit egyébként egy turista itt hagy
Budapest, 2014. április 15. - Miközben a turizmus egyike azon ágazatoknak, amelyeket a néhány évvel ezelőtti krízis a leglátványosabban vetett vissza, a tavalyi év fordulópontnak tekinthető, hiszen ismét növekedett piac – hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) turisztikai konferenciáján, kedden. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt prioritásnak tartja a szektor további fejlesztését, kiemelt cél hogy Magyarország 2020-ig a turizmus versenyképessége alapján a világ top 30 országa közé küzdje fel magát.
Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős államtitkár-helyettese a 2014-2020-as tervek kapcsán elmondta: van ok a bizakodásra, hiszen 2010 óta folyamatosan javulnak az adatok. A tavalyi évben közel tíz százalékos bővülést könyvelhetett el a piac, de az ágazat szerepének súlyát mutatja az is, hogy 2007 és 2013 között a kormányzat 1132 turisztikai projektet valósított meg, és 291 milliárd forint uniós támogatási pénz került a turizmus által a gazdaságba, miközben összesen 444 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg.
Mint mondta az igazi trendforduló a tavalyi év volt, amikor nőtt a beutazó forgalom, ugyanakkor a belföldi turizmus is erősödött. A statisztikák alapján előbbi az ágazat háromnegyedét adja, viszont a stabilitáshoz a belföldi turizmus járul hangsúlyosabban hozzá, ezért ennek további fejlődése kiemelten fontos. Tavaly, és az idei év első hónapjaiban növekedett a vendégszám is, de ennél is nagyobb arányban nőtt a szállásdíj bevétel – fejtette ki Horváth Viktória.
A helyettes-államtitkár a következő időszak stratégiai céljai kapcsán elmondta: a jelenlegi nyolc százalék körüli értékről szeretnék, ha a turizmus teljes GDP-hez való hozzájárulása rövid időn belül tíz százalékra emelkedne, a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma pedig mintegy 50 százalékkal növekedne 2020-ig. Mindezek mellett a kormányzat törekvései szerint Magyarország a turizmus versenyképessége alapján a világ top 30 országa közé kell kerüljön.
A bizakodásra utaló jelek mellett azonban kihívásokkal is küzd a szakma. Dr. Deák Imre, a JVSZ Elnökségének és a Magyar Szállodaszövetség választmányi tagja, a Danubius Nyrt. vezérigazgatója szerint például rendkívül fontos egy olyan mérőszám, illetve metodika, amely az ágazat reális, valós teljesítményét méri, ez ugyanis a szakember szerint hiányzik a piacról. Mint mondta: bár a tavalyi statisztikák valóban pozitívnak értékelhetők, álláspontja szerint akár a V4-ekhez, akár a nyugat-európai átlagárakhoz képest a magyarországi díjszintek igen alacsonyak, ezért e tekintetben nem mutatnak kedvező képet a kilátások.
„A szolgáltatás-színvonal javításával meg kell állítani a lefelé mozgó árspirált.” – hangsúlyozta Dr. Deák Imre, aki szerint néhány szabályozó-rendszeri kiigazítás is a fejlődés irányába mutatna. Kiemelte ugyanakkor, hogy az országimázs-erősítés a turizmus fellendítésének az a pontja, amely a minden körülmények között nélkülözhetetlen mind rövid, mind hosszútávon.
A specializáció és a szegmentálás szerepéről beszélt előadásában Gerendai Károly, a SZIGET Kft. ügyvezető igazgatója, és Bakó Balázs, az OTP Travel értékesítési vezetője is. Gerendai egyértelműnek tartja, hogy a különféle célcsoportokat, akár érdeklődés, akár kor szerint más és más rendezvényekkel, programokkal lehet megszólítani, ezen üzleti modell alapján működik a Sziget Szervezőiroda is. A fesztivál alapítója előadásában elmondta: a Sziget heti bérleteinek mintegy 90 százaléka külföldön fogy el, miközben a napi jegyek is mintegy negyede az országhatárokon túl talál gazdát. Mindez igen jelentős mértékben járul hozzá a magyar turizmus eredményeihez: egy átlagos szigetlátogató 7,9 napot tölt Magyarországon, az egy főre jutó költésük pedig majdnem a kétszerese annak, mint amit egy átlag turista hagy Magyarországon.
Bakó Balázs szintén a szegmentáció kapcsán azt mondta el, az utazási irodák piacán jelenleg óriási a túlkínálat, rengeteg iroda működik, emiatt jelentős az árverseny, alacsony az árrés-tartalom, miközben a specializáció is egyre kevésbé jellemző. Szerinte a jövő egyik meghatározó trendje lehet az utazási irodák piacán a specializáció megjelenése, vagyis hogy egy-egy iroda kifejezetten részigényeket igyekszik majd kielégíteni, de legalábbis egy, vagy néhány területre koncentrál majd fókuszáltabban.
