Beszámoló a JVSZ "Turizmus - Magyarország egyik gazdasági motorja" címmel 2014. április 15-én tartott szakmai rendezvényéről

SAJTÓKÖZLEMÉNY

NGM: stratégiai cél a turizmus GDP-hez való hozzájárulásának növelése

Gerendai: a Sziget ideje alatti egy főre jutó költések a külföldi vendégek részéről dupláját jelentik annak, mint amennyit egyébként egy turista itt hagy

Budapest, 2014. április 15. - Miközben a turizmus egyike azon ágazatoknak, amelyeket a néhány évvel ezelőtti krízis a leglátványosabban vetett vissza, a tavalyi év fordulópontnak tekinthető, hiszen ismét növekedett piac – hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) turisztikai konferenciáján, kedden. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt prioritásnak tartja a szektor további fejlesztését, kiemelt cél hogy Magyarország 2020-ig a turizmus versenyképessége alapján a világ top 30 országa közé küzdje fel magát.

Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős államtitkár-helyettese a 2014-2020-as tervek kapcsán elmondta: van ok a bizakodásra, hiszen 2010 óta folyamatosan javulnak az adatok. A tavalyi évben közel tíz százalékos bővülést könyvelhetett el a piac, de az ágazat szerepének súlyát mutatja az is, hogy 2007 és 2013 között a kormányzat 1132 turisztikai projektet valósított meg, és 291 milliárd forint uniós támogatási pénz került a turizmus által a gazdaságba, miközben összesen 444 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg.

Mint mondta az igazi trendforduló a tavalyi év volt, amikor nőtt a beutazó forgalom, ugyanakkor a belföldi turizmus is erősödött. A statisztikák alapján előbbi az ágazat háromnegyedét adja, viszont a stabilitáshoz a belföldi turizmus járul hangsúlyosabban hozzá, ezért ennek további fejlődése kiemelten fontos. Tavaly, és az idei év első hónapjaiban növekedett a vendégszám is, de ennél is nagyobb arányban nőtt a szállásdíj bevétel – fejtette ki Horváth Viktória.

A helyettes-államtitkár a következő időszak stratégiai céljai kapcsán elmondta: a jelenlegi nyolc százalék körüli értékről szeretnék, ha a turizmus teljes GDP-hez való hozzájárulása rövid időn belül tíz százalékra emelkedne, a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma pedig mintegy 50 százalékkal növekedne 2020-ig. Mindezek mellett a kormányzat törekvései szerint Magyarország a turizmus versenyképessége alapján a világ top 30 országa közé kell kerüljön.

A bizakodásra utaló jelek mellett azonban kihívásokkal is küzd a szakma. Dr. Deák Imre, a JVSZ Elnökségének és a Magyar Szállodaszövetség választmányi tagja, a Danubius Nyrt. vezérigazgatója szerint például rendkívül fontos egy olyan mérőszám, illetve metodika, amely az ágazat reális, valós teljesítményét méri, ez ugyanis a szakember szerint hiányzik a piacról. Mint mondta: bár a tavalyi statisztikák valóban pozitívnak értékelhetők, álláspontja szerint akár a V4-ekhez, akár a nyugat-európai átlagárakhoz képest a magyarországi díjszintek igen alacsonyak, ezért e tekintetben nem mutatnak kedvező képet a kilátások.

„A szolgáltatás-színvonal javításával meg kell állítani a lefelé mozgó árspirált.” – hangsúlyozta Dr. Deák Imre, aki szerint néhány szabályozó-rendszeri kiigazítás is a fejlődés irányába mutatna. Kiemelte ugyanakkor, hogy az országimázs-erősítés a turizmus fellendítésének az a pontja, amely a minden körülmények között nélkülözhetetlen mind rövid, mind hosszútávon.

A specializáció és a szegmentálás szerepéről beszélt előadásában Gerendai Károly, a SZIGET Kft. ügyvezető igazgatója, és Bakó Balázs, az OTP Travel értékesítési vezetője is. Gerendai egyértelműnek tartja, hogy a különféle célcsoportokat, akár érdeklődés, akár kor szerint más és más rendezvényekkel, programokkal lehet megszólítani, ezen üzleti modell alapján működik a Sziget Szervezőiroda is. A fesztivál alapítója előadásában elmondta: a Sziget heti bérleteinek mintegy 90 százaléka külföldön fogy el, miközben a napi jegyek is mintegy negyede az országhatárokon túl talál gazdát. Mindez igen jelentős mértékben járul hozzá a magyar turizmus eredményeihez: egy átlagos szigetlátogató 7,9 napot tölt Magyarországon, az egy főre jutó költésük pedig majdnem a kétszerese annak, mint amit egy átlag turista hagy Magyarországon.

Bakó Balázs szintén a szegmentáció kapcsán azt mondta el, az utazási irodák piacán jelenleg óriási a túlkínálat, rengeteg iroda működik, emiatt jelentős az árverseny, alacsony az árrés-tartalom, miközben a specializáció is egyre kevésbé jellemző. Szerinte a jövő egyik meghatározó trendje lehet az utazási irodák piacán a specializáció megjelenése, vagyis hogy egy-egy iroda kifejezetten részigényeket igyekszik majd kielégíteni, de legalábbis egy, vagy néhány területre koncentrál majd fókuszáltabban.

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat