NAV Online számla 3.0 és adóellenőrzés 2020 webinárium összefoglaló

NAV Online számla 3.0 és adóellenőrzés 2020

Budapest, 2020. szeptember 29. - NAV Online számla 3.0 és adóellenőrzés 2020 címmel tartott webináriumot a Joint Venture Szövetség, melyen Czöndör Szabolcs a NAV, KAVIG Informatikai és Transzferár Ellenőrzési Főosztály vezetője és az RSM Hungary szakértői ismertették az aktuális változásokat.

Jogszabályi változások

A legfontosabb változások 2020. július 1-jétől, hogy bővült az online számlaadat szolgáltatás köre: értékhatártól és áfatartalomtól függetlenül minden belföldi adóalany közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni – mondta dr. Sztankó Dániel, az RSM Hungary Adóüzletág igazgatója. A vevő adószáma kötelezővé vált minden B2B számla esetén, a számlakibocsátás határideje pedig 15 napról 8 napra csökkent.

2021. január elsejétől a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség ki fog terjedni a nemzetközi ügyletekre, továbbá a belföldi adóalanyok mellett a magánszemélyek részére kiállított számlákat is be kell majd küldeni az adóhatóság részére. Ehhez a számlázó programoknak át kell állniuk a NAV új rendszerére, az XSD 3.0-ra. A 2021. március 31-ig tartó szankciómentes időszak alatt még használható a régi XSD 2.0 specifikáció, de április 1-jétől már csak a 3.0-ás verzió lesz elérhető.

Online számla tapasztalatai és Online Számla 3.0

Az online számlázással kapcsolatos jellemző problémákat és kihívásokat ismertette Czöndör Szabolcs, a NAV, KAVIG, főosztályvezetője. Ezek jellemzően a számla nem megfelelő adattartalmát, illetve az adatszolgáltatás technikai problémáit érintik. Sokan nem tudják, hogy az ÁFA-törvény mit mond az adóalanyiságról, de az előleg-, illetve végszámla kibocsátási gyakorlata is gyakran helytelen. A negatív végösszegű számlák kibocsátása is helytelen, utólag adott kedvezményeket sem lehet negatív számlával bizonylatolni – figyelmeztet Czöndör Szabolcs. A technikai problémák közül kiemelte a számla és adatszolgáltatás adattartalma közötti eltéréseket, illetve egyes számlákkal kapcsolatban az adatszolgáltatás hiányát, ami akár a számlázóprogram hibájából is fakadhat. A jogszabályértelmezési problémák közül kiemelte a vevő adószámának hiányát, illetve a pénztárgép használatával kapcsolatos hibákat.

A 65M lap kitöltése is sokak számára problémát okoz, amire már csak szeptember 30-ig él szankcionálási moratórium a kisebb összegű számlák vonatkozásában. A moratórium lejártával, október 1-jétől tökéletesnek kell lennie az adózók adatszolgáltatási rendszerének.

Az online számla 3.0-ás verzió kapcsán a vevői adatok bővülését, az adóelszámolási módok és mentességek jelölését emelte ki Czöndör Szabolcs. Magánszemély nevét, címét a NAV nem fogja feldolgozni, ezek az adatok nem is érkezhetnek be az adóhatósághoz. A számlázó program fejlesztőknek a változások egy részével több, más részével kevesebb fejlesztési munkájuk lesz. A fejlesztéshez szükséges sémákat az adóhivatal már szeptember elején közre adta, a részletes dokumentáció pedig napokon belül elérhető lesz.

Az E-számla támogatása már régóta része az online számlázónak, a 3.0-ban azonban kiemelésre került a hash-kód, amivel az egész számla adatot hitelesíteni lehet. 2021. január 1-jétől lehetséges az e-számla jelölőt adatszolgáltatásként használni. Ezt az adatszolgáltatást azonban nem lehet érvényteleníteni, csak érvénytelenítő számlával, illetve nem alkalmazható magánszemélyeknek kiállított számla és összevont adattartalmú adatszolgáltatás esetében.

Digitalizáció az adózásban

A NAV már nagyon sok adatot lát rólunk, folyamatosan diktálja a digitális áttérés ütemét, egyre komplexebb feladatot kapnak az cégek, ami egyúttal egyre több lehetőséget is jelent számukra – véli Németh Lilla, az RSM Hungary Adóüzletágának igazgatója.

Az online számla adatszolgáltatáshoz kapcsolódó szankciók kapcsán elmondta, hogy eddig elég hosszú türelmi időt adott a NAV, jelentős összegű bírságolásra nem került eddig sor. A NAV tervei szerint az új séma szerinti 3.0 XML is tekinthető majd akár e-számlának is. Ha már az XML lesz a számla, akkor a befogadói oldalon is vizsgálni kell a gazdasági eseményt, nem szabad majd automatikusan az XML-ben szereplő adatokra hagyatkozni – figyelmeztet Németh Lilla.

Ismertetett néhány tipikus hibát is, mint a teljesítési idő helytelen kezelése az ERP rendszerben (pl. SAP), az adókódok helytelen beállítása miatti hibás számlakiállítás és áfabevallás, vagy a törzsadatok elmaradó aktualizálásából származó hibák. Az XML 2.0 és 3.0 átállás is problémát okozhat, ha nincs helyi IT részleg egy nemzetközi cégnél, ilyenkor érdemes szakértői segítséget kérni. Az áfabevallások M lapját eddig sokan nem jól töltötték ki, ezt is érdemes szoftveres úton előállítani, csökkentve a kockázatokat és az időráfordítást.

A webinárium végén felmérés készült arról is, hogy hányan tervezik majd használni az XML-t mint számlát. A válaszokból kitűnt, hogy a résztvevők közel harmada (32%) szívesen élne ezzel a lehetőséggel, a többség (59%) még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, azonban mindössze csak minden tizedik résztvevő gondolja ma úgy, hogy nem használná az XML-t e-számlaként.

 

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat