Munkaerőpiaci kihívások és bérnövekedési trendek a JVSZ Economy Brunch üzleti eseményén

Munkaerőpiaci kihívások és bérnövekedési kilátások kerültek terítékre a JVSZ, október 29-én megtartott Economy Brunch rendezvényén. Ebergényi Zsolt, a Korn Ferry tanácsadó cég ügyfélkapcsolati igazgatója rámutatott: a magyar bérek lassan zárkóznak a régiós átlaghoz, miközben 2024-ben 10%-os bérnövekedés valósult meg, amely a mérséklődő infláció mellett reálbér-emelkedést eredményezett. Dr. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az állami támogatások szerepét hangsúlyozta a munkaerőpiac fellendítésében, különösen a fiatal és idős munkavállalók mozgósítása terén.

A JVSZ Economy Brunch célja az értékes szakmai előadások mellett egy olyan interaktív beszélgetés generálása, mely lehetőséget ad és platformot teremt a kormányzat és az üzleti szféra közötti, valódi szakmai konzultációra. Az őszi esemény programját a JVSZ Fenntartható Munkaerőpiaci Szakmai Fóruma állította össze. Az eseményt Szabó Csaba, a szakmai fórum elnöke, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.

A régiós bérhelyzet és a magyar bérnövekedési kilátások a Korn Ferry friss felmérése alapján.

A neves Korn Ferry munkaerő-piaci tanácsadó cég részéről Ebergényi Zsolt, ügyfélkapcsolati igazgató részletesen ismertette az idei „javadalmazási körképet”. A Korn Ferry 150 országra kiterjedő felmérése magyar, illetve nemzetközi bérpiaci tendenciákat is vizsgál; a hazai felmérés közel 600 vállalat bevonásával 474 ezer egyéni munkavállalói béradatból épül fel. A nemzetközi kitekintés terén nem volt meglepő, hogy az osztrák átlagos bérszínvonal 2,78-szor, a német pedig 2,98-szor, tehát majdnem háromszor magasabb a hazai átlagnál. Az azonban már némi meglepetést okozott, hogy az adatok alapján a romániai átlagos bérszínvonal is egy százalékkal meghaladja a jelenlegi magyar béreket. 

A felmérés szerint ebben az évben átlagosan, minden szektort és munkavállalói csoportot figyelembe véve 9,9 százalékos béremelés valósult meg. 2025-re a tervezett átlagos bérnövekedés 7-8 százalék között alakulhat, a legfrissebb adatok átlagosan 7,2 százalékos növekedést jeleznek előre, de ebben ágazatonként és munkavállalói csoportonként jelentősebb eltérések is lehetnek. 

Összességében ez azt jelenti, hogy a 4 százalék körülire várt 2024-es infláció mellett érdemi reálbér növekedés várható. Valamivel az átlag alatt nőhetnek a szolgáltatóközpontok (SSC-k), illetve az amúgy is jobban fizetett IT vagy a bankszektor bérei – utóbbi szektorokban jellemzően 5-6 százalékos bérnövekedést vár a jövő évre vonatkozóan a Korn Ferry szakértője.

Ebergényi Zsolt azt is kifejtette, hogy érdekes módon a bérkülönbségek már csökkenő tendenciát mutatnak, régiósan is, különösen a Covid óta, a távmunka elterjedésével, illetve annak arányának és mértékének érdemi növekedésével. E téren a nagy régiók közti bérkülönbségek mértéke is csökkent az elmúlt évek folyamán: Budapesten az országos átlag 102 százaléka, Nyugat-Magyarországon 93 százaléka, Kelet-Magyarországon pedig 90 százaléka jellemző, ha a magyar átlagbért 100 százaléknak vesszük.

Ezeket az alapbérekre vonatkozó béradatokat érdemben változtathatják meg a béren felüli bónuszok. Ezek, amennyiben járnak, akkor az alacsonyabb összetettségű munkakörökben évente 1-2 havi keresetnek, a szenior szakképzett, az értékesítői, illetve a közép- és felsővezetői munkakörökben inkább a havi bérek 3-4-szeresére rúghatnak évente. 

A cafeteria a legszélesebb munkavállalói réteget érintő juttatási forma, a cégek 80%-a biztosítja a munkavállalói részére. Töretlenül a SZÉP kártya a legszélesebb körben elterjedt elem; a cafeteria rendszert működtető vállalatok 96%-ánál választható ez a kategória. A Korn Ferry felmérése szerint egyre fontosabb szerepet tölt be a home office, azaz az otthoni munkavégzés, már ha erre az adott munkakör lehetőséget ad. Ahol igen, ott egyre gyakrabban kérik ezt, és leginkább a fiatalabb korosztályok. A cégek többsége jellemzően három napot ad hetente, vagy egyedi megállapodást köt a munkavállalóval.

A korábbi időszak nagyobb elvándorlási hullámát követően a fluktuációs szint 17%-ra csökkent, az egyes ágazatokban pedig továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg; a kiskereskedelemben és szolgáltató központokban a fluktuáció mértéke 25–30%-os, míg a termelés területén 20% körül mozog. 

Munkaerőpiaci kihívások és bérnövekedési tervek

A hazai munkaerőpiac továbbra is számos kihívással szembesül, amelyet Dr. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár részletezett előadásában. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet továbbra is kihívásokkal terhelt: bár mintegy 300 ezer fő számít inaktívnak, az államtitkár szerint közülük mintegy 50 ezer fő lehet rövidtávon mozgósítható. Ezen kívül további 120 ezer fő van, akik nem regisztrált álláskereső, mégis megszólítható állásajánlatokkal, különösen a 25 év alattiak és az 55 év felettiek körében.

Annak ellenére, hogy a gazdaság jelenleg inkább stagnál, a bejelentett munkaerőigények az elmúlt egy év alatt jelentősen nőttek: 79 ezerről 99 ezerre. A közfoglalkoztatás növekedése ráadásul csak egy kis részt képvisel ebből, a növekmény jelentős része a versenyszféra keresletéből származik. A Nemzetgazdasági Minisztérium több foglalkoztatási programot is indított ennek támogatására, így például az Ifjúsági Garancia program keretében eddig 8500 fiatal helyezkedett el, míg a 30 év feletti hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését támogató programban 9 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A jövő évi 3-4%-os GDP-növekedési várakozások munkahelyteremtő hatásokat ígérnek, és amennyiben ez a növekedés fennmarad, 2025-ben újabb kormányzati támogatások is várhatók a munkaerőpiac dinamizálására. Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről is szó esett, amelynek keretében hároméves megállapodás jöhet létre a munkaadók és a munkavállalók között. A cél, hogy a bruttó átlagkereset belátható időn belül elérje az egymillió forintos szintet, rövidebb távon pedig a minimálbér 2028 januárjától 400 ezer forint körül alakuljon, fokozatos emelések révén – ezt támogatná az idén tervezett három éves bérmegállapodás. Czomba Sándor szerint a jelenlegi minimálbér, amely bruttó 266 800 forint, a tárgyalások nyomán 2025-re akár 300 ezer forintra is emelkedhet, de erről a következő hetekben, a munkaadókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztet majd a kormányzat. Az államtitkár előadása rávilágított arra, hogy a foglalkoztatási programok és a béremelési tervek a hazai munkaerőpiac stabilizálását és hosszú távú dinamizálását célozzák, mindezt a gazdasági növekedés feltételei mellett. A kormány célkitűzései hosszú távon a bérek fokozatos felzárkóztatására és a hazai munkavállalók megtartására irányulnak, különös tekintettel a fiatal és az idősebb korosztályokra.

A JVSZ Economy Brunch eseményén elhangzott előadások rámutattak arra, hogy bár a magyar munkaerőpiac lassan halad a régiós trendekhez való felzárkózásban, a bérek és a juttatások tekintetében is versenyképesebbé válik a hazai piac. Az elhangzott előrejelzések, valamint a gazdasági növekedési várakozások további optimizmust sugallnak a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt.

Köszönjük a Frame Group-nak az esemény támogatását és vendégeinknek a részvételt!

Az eseményről készült teljes képgalériát ITT tudja megnézni.