SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2014. február 19.

Diverzifikálni kell az export-portfóliót: az erős nyugati kapcsolatok mellett keleten is van potenciál

Külgazdaság-külkereskedelem: van tere a magyar cégeknek a külpiacokon

Komoly potenciált jelent a magyar vállalatok számára a külpiacokon való terjeszkedés, amelyhez a feltételek részben adottak, részben a lehetőségek kiaknázásához jóval több forrás, és előkészületi munka kell. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) külgazdasági évindítóján a szakemberek összegezték mi szükséges a magyar cégek aktívabb külpiaci jelenlétéhez: a forrásoldal erősítése mind a tőke, mint a humán-erőforrás tekintetében; a menedzsment-tudás és kompetencia; a kapcsolati tőke; valamint a hálózatszerű nemzeti együttműködések.

Az eseményen Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy bár az európai transzatlanti kapcsolatrendszer Magyarország számára megkérdőjelezhetetlen jelentőséggel bír, nagy szükség van a további kapcsolatok kiaknázására, a terület és ahhoz kapcsolódóan a kereskedelem, a befektetés-ösztönzés, illetve az energia-beszerzés diverzifikálására is. Mint mondta, az Európai Unión belül kialakult regionális együttműködések szerepe óriási az érdekérvényesítés szempontjából, ezek révén Magyarország lobbi ereje is jóval nagyobb. Példaként a Visegrádi Együttműködést hozta fel, melynek előnyei szemmel láthatóak a különféle külpolitikai, például a japán, a kínai, vagy a török kormánnyal folytatott tárgyalások során. A szakember a keleti nyitással felmerült kérdések kapcsán elmondta: e tekintetben különösen jelentős a V4-ek között betöltött elnökségi szerepünk, hiszen Magyarország önállóan egy tízmilliós piac, ám a három partnerrel együtt már egy sokkal vonzóbb terület a külső szemlélő számára.

Ehhez kapcsolódóan érdekesség, amit Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese emelt ki a keleti piacokkal kapcsolatban. Azzal ő is egyetértett, hogy a nyugati kapcsolatok rendkívül fontosak az ország számára, (így például a Németországgal való szoros együttműködés), illetve azzal is, hogy a terjeszkedésben mindenképpen érdemes olyan területekre menni, ahol növekedés van és fizetőképes kereslet. Elmondta ugyanakkor, hogy tapasztalatai szerint kelet felé jóval nagyobb az érdeklődés, nyitottabbak a cégek, több a lehetőség is, mint a nyugat-európai piacokon tekintve. „Fontos diverzifikálni az export portfóliót.”

Dr. Rácz Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási főtanácsadója pontokba szedte az általa legfontosabbnak tartott célkitűzéseket a külgazdasági aktivitás növelése érdekében. Kiemelten feladat a kkv-k támogatása és megerősítése, hogy regionálisan is képesek legyenek a nemzetközi tendereken való közös elindulásban. Fontos egy közös árualap felállítása, a befektetők ösztönzése külföldi hangsúllyal. Kiemelt a keleti nyitás politikájában a szegmentáció kérdése, de legalább ennyire hangsúlyos a külgazdasági munka valódi, releváns mérése. Rácz Gábor kiemelte, hogy érdemes megismerni az európai gazdasági irányítási rendszereket, és azok hatékonyságvizsgálata alapján leszűrni a Magyarország számára is releváns következtetéseket. Kiemelt prioritás kell, hogy legyen emellett az országimázs további javítása és fejlesztése.

Mindezek alapján jól körülhatárolódott a konferencián, hogy egyfelől az állam oldaláról is elvárás, másfelől támogatott célkitűzés a magyar külgazdasági aktivitás erősítése, amelyhez több ponton adottak a lehetőségek. Az olyan exportáló vállalkozások támogatása, amelyek képesek arra, hogy bizonyos ügyletekben részt vegyenek és ne csak a bejövő igényeket elégítsék ki, hanem próbáljanak proaktívabban viszonyulni az ügyfelekhez, stratégiai elvárás az EXIMBANK irányába, amely az egyik legfontosabb finanszírozó szereplője a területnek. Dr. Nagy Viktor vezérigazgató-helyettes arról számolt be előadásában, hogy kiemelt céljuk az üzleti aktivitás növelése, amellyel pozitív nemzetgazdasági hatás is keletkezik. Mint elmondta: az elmúlt 1,5 évben aktívan részt vettek a döntéshozói párbeszédben, ennek hatására több ponton is módosultak a vonatkozó szabályozói környezet, jelentős sikereket értek el a finanszírozási formák diverzifikációjában és a termékfejlesztésben. Ma már nem csak export ügyletet finanszíroznak, mint korábban, hanem beruházásokat, és külföldön megvalósuló magyar befektetéseket is - tette hozzá Nagy Viktor, aki elmondta, hogy a kereskedelmi bankokkal való együttműködés rendkívül fontos eleme a tevékenységüknek.

A külpiacra lépés kihívásait tekintve persze nem csak a finanszírozási oldalt érdemes vizsgálni, hanem a tudás, képesség, felkészültség, know-how szempontokat is. A gyakorlati oldal nehézségeit összegezve Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere, külpiaci üzletágának vezetője a versenytársak szerepét emelte ki, illetve azt, hogy a versenytársak mélyreható ismerete, és a piac feltérképezése nélkül nem lehet elindulni az országhatárokon túl. Mint mondta: alapvetően a versenytársak és a piac határozzák meg adott cég piacralépési stratégiáját, mivel azonban az erős versenyben folyamatosan változnak a feltételek, az ezekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen, így lehet akomplex kihívásokkal szemben a külpiacon is sikeresebb egy vállalat.

Amiben Magyarország pedig sikeres lehet, az Dr. Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatója szerint a jó minőségű fogyasztási cikkek exportja, illetve a komplett csomagban elképzelhető rendszerek értékesítése, amelyhez egyfajta nemzeti gazdasági brandépítés is szükséges. Szerinte ezeken a területeken van esélye a magyar cégeknek jelentősebb eredményeket elérni, összefoglalta ugyanakkor, hogy a magyar kkv-k előtti komoly akadályok is vannak jelenleg. Ilyen a még mindig jelentős menedzsment ismeretek, a külpiaci információk és kapcsolatok, a külkertechnikai információk és tapasztalatok, valamint a pénz és tőke hiánya. Mindezek mentén az MNKH egyfajta integrátor, és inkubátor szerepet tölt be a magyar piacon, küldetése egy „minél sűrűbben szőtt kapcsolati háló kiépítése az EU-n kívüli piacokra”, valamint a kezdő exportőrök támogatása minden fronton.

Kerekes György kitért a Kereskedőház stratégiai tervei szerint a jövőben további házak megnyitását is tervezi, például Ukrajnában, Macedóniában, Montenegróban, Szingapúrban, Vietnámban, Kuvaitban, Brazíliában vagy Mexikóban. Tavaly nyolc házat nyitottak világszerte: Azerbajdzsánban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Jordániában, Kazahsztánban, Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Törökországban.

Ami pedig a Magyarország külgazdasági lehetőségeit és kilátásait illeti, abban az esemény záró-kerekasztalának résztvevői (Balogh Sándor, az Afrikai-Magyar Egyesület elnöke, a HTCC Hálózat alapítója; Dr. Batizi György, a JVSZ Külgazdasági Bizottságának elnöke; Dr. Király Ödön, Economic & Trade Commissioner for Hungary, Toronto; Söpkéz Sándor, az EastEuroCo Kft. ügyvezetője, valamint Kuthy Antal, az E-Group Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója) is egyetértettek, hogy alapvetően a külkereskedelem régi renoméját kell helyreállítani Magyarországon. Súlypontokat kell találni, és súlyozni kell, mérlegelni adott vállalatnak mely területre érdemes belépnie. Többek szerint a balkáni térség is érdekes célpont lehet, miközben a kanadai jó kapcsolatok további erősítése, és az afrikai terület is érdekes kihívásokat rejt.