Digitális szintlépés

Digitális szintlépés

A gazdasági, sőt a civil szféra digitalizálódása az eddig leküzdhetetlennek vélt akadályok eltűntetését jelentheti a KKV-k számára, ehhez azonban bőven van még hova fejlődni. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) LIKE kkv! konferenciáján a lehetséges irányvonalak felvázolása mellett a pozitív példák is előtérbe kerültek.

Az esemény házigazdájaként Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, a JVSZ elnöke elmondta, mára számos olyan példa van előttünk, amely kiválóan példázza a kisvállalkozások versenyképességét, potenciálját. A nagyvállalatok ma már nem csak egymást figyelik árgus szemekkel, sőt, egyenesen a feltörekvő kis- és középvállalatoktól tartanak leginkább. "Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Magyarországon legyen olyan kkv, amely képes döntően beleszólni a nagyvállalatok uralmába. Ehhez azonban nem csak megfelelő gazdasági feltételekre, de olyan háttérre is szükség van, ami ezt lehetővé teszi. A tehetség és a tudás önmagában nem elég, ha nem a megfelelő környezetbe kerül." - fejtette ki a Digitális Magyarország program fontosságát Chris Mattheisen. Bár az infrastrukturális feltételek megteremtése alapvető fontosságú, önmagában nem elegendő, ezzel párhuzamosan a digitális kompetenciát és szolgáltatásokat is fejleszteni kell. Magyarország ugyan technológiai szempontból nem áll olyan rosszul, ami azonban a minőséget és a penetrációt illeti, bőven van mit behozni. Ennek legfőbb tünete az a meglehetősen nagy tábor hazánkban, melynek tagjai nem potenciális vevői az online ügyintézésnek, szolgáltatásoknak, ráadásul nem csupán a háztartások, de a vállalatok szintjén is igaz ez.

Mindenképpen ezen tényezők párhuzamos fejlesztésére van szükség, ráadásul nem a sötétben tapogatózunk, számos létező példa áll már előttünk. Az észak-amerikai modellt leginkább a korlátozások nélküli verseny, egyfajta laissez faire szemlélet jellemzi, melynek köszönhetően virágzik az innováció, ugyanakkor a versenyre és az infrastruktúrára már közel sincs egyértelműen pozitív hatással. Az Európai Unió területén ezzel szemben a verseny kapott kiemelt szerepet, de mind innovációs, mind infrastrukturális szempontból komoly problémákkal kell szembenézni. Legideálisabbnak az ázsiai modell tűnik, már ami az eredményeket illeti. Ez elsősorban Dél-Korea példáján mutatkozik meg, ahol az állami és a versenyszféra szoros, már-már napi szintű együttműködésének köszönhetően gyakorlatilag mindhárom területen rövid időn belül maga mögé utasította a világot. Magyarország számára is elsősorban utóbbira, a magán és állami szektorok egyensúlyba hozására érdemes törekedni.

Bódi Gábor, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára ehhez kapcsolódva, ám inkább a kkv-k perspektívájából közelítette meg a kérdést. Elmondása szerint egyáltalán nem ritka, hogy az egyes kisvállalkozások annak ellenére nem képesek átültetni a különféle infokommunikációs szolgáltatásokat a vállalati környezetbe, hogy a magánéletben azoknak rutinos használói. Kormányzati szempontból nem elegendő a különféle modellek felállítása, indikátorok bemutatása, esetlegesen követendő modellek felállítása, ennél komplexebb, bárki által igénybe vehető megoldásra van szükség. Kiindulási pontként mindenképpen az Uniós átlagokhoz viszonyított hazai helyzet szolgálhat, ami jelenleg most szinte valamennyi területen lemaradást mutat.

A kormányzat éppen emiatt dolgozta ki a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát, mely egyfelől a hazai kkv-k digitális jelenlétét hivatott erősíteni, ehhez kapcsolódóan pedig az esetleges határokon átnyúló együttműködések, nemzetközi piacra kerülés lehetőségeit is elősegíti. Ennek keretében kiemelt szerepet kapott többek között a kkv-k belső informatikai rendszerek fejlesztése, a termék és szolgáltatásértékesítő felületek létrehozása, a munkaerő informatikai felkészültségének növelése, képzése, innovációt erősítő felhő alapú megoldások bevezetése és fejlesztése, valamint a kereskedelmi környezet egészének fejlesztése.

A konkrét megvalósítás alapjait a magas színvonalú szolgáltatások szempontjából nélkülözhetetlen nagy sávszélességű hálózati infrastruktúra kiépítése, illetve a helyi szintű közösségek digitális felkészítése akár eszközök akár képzések biztosításával. Emellett az ügyintézés egyszerűsítése és digitalizálása is kulcsfontosságú szerepet kap, a közeljövőben elindul mind a magánemberek, mind a vállalatok számára ennek digitális útra terelése, azt ezt kiszolgálni képes háttérrendszer kiépítése. Mint ismeretes, a magyarországi infokommunikációs fejlesztési program az Unió 2020-as célkitűzései mentén lett kialakítva, azonban a kormányzat nem titkolt célja, hogy a célszámok meghaladásával hazánk az európai közösség digitális éllovasai közé kerüljön.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai kkv sikersztoriját magáénak mondható Cserpes István, a Cserpes Sajtműhely tulajdonosa gyakorlati perspektívába helyezte az elhangzottakat. Kiemelte, a hazai gazdasági környezet egyik legüdvözítőbb fejleménye, hogy egyre bővül a minőségi termékeket előnyben részesítő vásárlók köre, ez pedig komoly lehetőséget jelent a hozzáadott értéket biztosító kkv-k számára. Enélkül a Cserpes Sajtműhely sem juthatott volna el odáig, ahol most tart, ugyanakkor egy bizonyos szint után be kell látni, hogy a kezdetben kvázi szájhagyomány útján megszerzett népszerűség, pozíció megtartásához, továbbfejlesztéséhez ez már közel sem elegendő. Valamennyi szintlépés előtt álló vállalkozásnál eljön az a pillanat, amikor el kell gondolkodnia, hogyan tudná akár a marketing, akár a vállalatirányítás, akár a munkafolyamatok szervezését hatékonyabbá tenni. Szükségszerűen el kell sajátítani addig egészen idegennek tűnő kompetenciákat is, hiszen a szükséges fejlesztéseket csak annak teljes ismeretében lehet felelősen alkalmazni, vagy akár csak létjogosultságukat felismerni. A digitális háttér csak abban az esetben nyújt valódi segítséget, ha azt a meglévő folyamatokba, azokat valóban hatékonyabbá téve lehet beilleszteni.

Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója , a JVSZ elnökségi tagja a digitalizálódás következtében átalakuló társadalomról beszélt, az Ericsson több mint 100 országában végzett, évente két alkalommal aktualizált felmérésének eredményeire alapozva. A távközlésnek még 100 év kellett, hogy 1 milliárdan használják, míg a mobiltechnológiának mindössze 25 évre volt szüksége ahhoz, hogy képletesen szólva 5 milliárd embert kössön össze.

Az ütem folyamatosan gyorsul, 2020-ig már 50 milliárd különböző eszköz fog a hálózatokhoz kapcsolódni világszerte. Természetesen itt már nem csak a hang továbbításáról van szó, 2009-óta ugyanis az adatforgalom meghaladja a hangforgalmat, ráadásul folyamatosan gyorsuló ütemben növeli az előnyét. Lényegében innentől számíthatjuk az infokommunikációs forradalom valódi kezdetét, 2016-ra már elérjük azt a pontot, hogy az okostelefonok aránya meghaladja a hagyományos mobileszközökét. Ennek tükrében is látszik, milyen óriási kihívást jelent az infrastruktúra szempontjából a rohamosan növekvő adatforgalom kezelése, de a várható eredmények is kecsegtetőek.

Az Ericsson kutatása szerint a szélessáv-hozzáférés 10 százalékos növekedése adott gazdaságban 1 százalékos növekedésnek felel meg, míg az átlagos hozzáférési sebesség duplázódása 0,3 százalék GDP növekedést eredményez. Ugyanezen a vonalon maradva egyértelmű összefüggést sikerült kimutatni az induló gazdasági vállalatok száma, és a szélessáv-hozzáférés között, utóbbi minden egész százalékos növekedése 3 százalékkal több új vállalkozást jelent. A folyamaterősítő hatások mögött elsősorban a mobilitás, az adatelérés gyorsasága, valamint a költséghatékony felhőalapú szolgáltatások fokozott igénybevétele húzódik meg, a gazdaság minden szegmensében, sőt akár az állami szektorban is egyre többen élnek a kínálkozó lehetőségekkel, vagy legalább gondolkodnak el azon, hogyan tudnák meglévő vállalatukba, rendszerükbe integrálni a legújabb generációs szolgáltatásokat, eszközöket. Technológiai szempontból az 5G technológia bevezetése lesz a következő lépcsőfok, melynek megjelenésére 2020 közepén lehet számítani.

Dr. Árvai Gergely, a Magyar Telekom IT szolgáltatások marketingmenedzsment ágazatának vezetője ezt követően azokról a vállalkozássegítő szolgáltatásokról beszélt, melyek már ma is elérhetőek, és nem csak hatékonyságnövelés, de költségminimalizálás területén is komoly előrelépést eredményezhetnek, vállalatmérettől függetlenül. A Magyar Telekom jelenleg a hazai kkv szektor közel kétharmadával áll partneri, szolgáltatói viszonyban. A tapasztalatok szerint általánosan jellemző, hogy az információtechnológiai ráfordítások elenyésző részét teszik ki a költségstruktúrának, holott épp ezekben rejlenek a legnagyobb lehetőségek. A vállalat nemrégiben végzett felmérése szerint ráadásul a vállalkozások jellemzően elavult IT eszközparkot mondhatnak magukénak, 5 évvel ezelőtti technológiákat használnak.

Ugyancsak elenyészőnek mondható a digitális jelenlét, az adatok archiválása pedig az érintett cégek közel felénél továbbra is CD-re, pendrivera történik. A vállalkozások alapvetően teherként tekintenek az információs technológiára, az okok között pedig lényegében nincs új a nap alatt. Továbbra is hiányzik a legtöbb cégből a megfelelő kompetencia, szakértelem, minden ilyen irányú fejlesztést szervezetidegen tényezőként érzékelnek. Emellett általános tévhit, hogy ezek a fejlesztések szükségszerűen hatalmas költségvonzattal járnak, ez pedig jellemzően forráshiánnyal is párosul. Azonban a valóságban ezek egyikére sincs feltétlenül szükség . Az információtechnológia egyre inkább a telekommunikációhoz hasonlóan hétköznapivá, mindenki által elérhetővé válik, sem szakértelem, sem komolyabb forrás nem szükséges. Akár egy szolgáltatón keresztül elérhető a kulcsrakész infrastruktúra, vagy szolgáltatáscsomag egyszeri nagy, egyre gyorsabb ütemben elavuló eszközparkot eredményező beruházás helyett minimális havidíjért, karbantartással, beüzemeléssel, az igény szerinti teljesítménykategóriában. Mindezek a ma is elérhető lehetőségek sikerrel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kkv-k különösebb nehézségek nélkül szintet tudjanak lépni.

A rendezvény támogatója és a vállalkozások szakértő partnere a Telekom.

Bemutatkozás Vezetőség Bizottságok Tagjaink Legyen Ön is JVSZ tag! Hírek Események Érdekképviselet Tagi szolgáltatások Kapcsolat