Már növekedést korlátozó tényező a munkaerőhiány!

Budapest, 2019. április 9. - A vállalati átszervezésekről és személyzeti racionalizációról, mint a versenyképesség megőrzésének eszközeiről, továbbá a rugalmas szervezeti megoldások és alternatív foglakoztatási formákról és ezek jogi vonatkozásairól szerezhettek első kézből információkat a JVSZ, és együttműködő partnereként a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara által szervezett szakmai konferencián résztvevő vállalatvezetők.

A történelemben nem egyedülálló a napjainkat jellemző munkaerőhiány, de stratégiailag mégis átgondolásra szoruló területről van szó. A Pénzügyminisztérium képviselője kihangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt figyelmet szentel a hatékony munkaerőfoglalkoztatásnak. A tartós növekedésnek és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek tudható be a jelenlegi rekord alacsony munkanélküliség (2018-ban 3,7%) – mondta Kállayné dr. Csik Ildikó. Valamennyi korcsoport esetében sikerült növelni a foglalkoztatási szintet: a foglalkoztatottak száma tavaly megközelítette a 4,5 millió főt, ami közel 800 ezer fővel több dolgozót jelent, mint a kormányváltás előtti időszakban – tette hozzá a Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője.

Egyre erősödik a verseny a munkaerő iránt, különösen az ipari cégek esetében, ahol már növekedést korlátozó tényezővé vált a munkaerőhiány. A feldolgozóipar, az építőipar, a szállítás-raktározás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legnagyobb a tartós munkaerőhiány. A vállalati munkaerőigények hatékonyabb kielégítése érdekében átképzésekre, és további elhelyezkedést ösztönző intézkedésekre van szükség.

A munkaerőpiac rugalmasságát növelik a területi mobilitást ösztönző intézkedések – így a munkásszállások bővítése -, az egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége, a diákmunkavállalók számának növelése, a munkajogi szabályozás egyszerűsítése és a munkaközvetítés hatékonyságának javítása. A rugalmas foglalkoztatás elterjedtsége még mindig alacsony, de az EU-s forrásokból megvalósuló támogatásoknak köszönhetően folyamatosan javul.

Az alkalmazkodási képesség a versenyképesség záloga

A vállalati átszervezésekről és személyzeti racionalizációról, valamint hazai jogszabályi környezetéről tartott előadást Dr. Géczi Katalin, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje, kihangsúlyozva, hogy csak a folyamatosan alkalmazkodni, megújulni képes cégek tudnak versenyképesek maradni. Az átszervezés sikeressége szempontjából nagyon fontos az időzítés, hogy még a válságtünetek jelentkezése előtt megkezdődjön a szerkezeti átalakítás. Fontos a jogszabályi környezet ismerete, de az átszervezéssel járó következmények enyhítése is meghatározó a sikeres átszervezés szempontjából.

A személyzeti racionalizáció az üzleti célok elérését szolgáló optimális létszámot, kompetenciákat, ösztönzőrendszert, feladatelosztást meghatározó folyamat.

A versenyképesség megőrzését elősegíthetik a rugalmas szervezeti megoldások és alternatív foglalkoztatási formák, mint a munkaerő-kölcsönzés, az outsourcing, a több munkáltató által létesített jogviszony és a munkakör megosztása – mondta Dr. Márky Gábor, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje, aki ezen alternatív foglalkoztatási formák jogi vonatkozásait ismertette.

Új toborzási célcsoportok

A munkaerő közvetítő cégek által a jelenlegi piaci problémákra adható megoldásokat mutatta be Csákvári Róbert, a Work Force Kft. ügyvezető igazgatója. Jelenleg hozzávetőlegesen 300 ezer betöltetlen állás van, a munkaerőpiacot pedig fluktuáció, elöregedés, és elvándorlás jellemzik. A toborzás mellett rendkívül fontos a munkaerő megtartás is, ami más eszközöket igényel a fizikai és szellemi munkaerőnél. 

A munkaerőpiaci kihívások új toborzási célcsoportokra irányították rá a cégek figyelmét: a megváltozott munkaképességűektől, a kismamákon át, a határon túli munkavállalókig, de akár a külföldön szerencsét próbáló magyarokig.

Felborult a munkaerőpiac, vagy mostantól ez az új norma?

Kerekasztal beszélgetés keretében nagyvállalati vezetők és HR-tanácsadók vitatták meg a munkaerőhiány problémáját, megállapítva, hogy egyáltalán nem magyar sajátosságról, sokkal inkább regionális, sőt globális jelenségről van szó. A helyzet elemzését már az óvodánál kell kezdeni, ahol a szocializáció megkezdődik, de az oktatás egésze átalakításra szorul a résztvevők szerint.

Kihangsúlyozták, hogy a cégkultúra, a vezetési kultúra fontos munkaerő-megtartó tényező, amiben a multik élen járnak, és amit a hazai kkv-k is átvehetnének. Babzsák, vagy ingyen kávé helyett érdemes minden egyes forintot inkább a közvetlen vezetők képzésére költeni, mert az nagyobb megtartó erő lehet.

Összességében a szakemberek szerint a strukturális eltérések miatt a munkaerő-hiánnyal együtt kell élni hosszú távon, amit belső erőforrásokkal nem lehet kielégíteni.